P. Lili útja a Vörös Brigádokhoz

„P. Lili (a »P« egyáltalán nem néma, nagyon is hangsúlyos kis »P« ez, mindenki nyugodtan mondja ki magában, ami először eszébe jut erről a »P«-ről Lilike kapcsán!) biztosan nem olvasta a Forduljon Psmithhez! című regényt, és már nem is fogja, mert hamarosan végképp betiltják majd, ugyanis »heteronormatív«, »túl fehér« és »elnyomó«. Éppen most került le a kötelező olvasmányok listájáról ugyanezen indokokkal két remekmű, Goldingtól A Legyek Ura és Steinbecktől az Egerek és emberek, hogy átadja helyét valaki senki által nem ismert és nem olvasott »művének«.

Szóval Forduljon Psmithhez. Emlékeznek még Psmith hirdetésére?  P. Lili és elvtársai is feladták a maguk hirdetését.

Forduljon P. Lilihez!!! P. Lili majd segít! P. Lili mindent elintéz! Önnek szüksége lenne valakire, aki felszabadítja iskoláját? Aki eltörli a tanórát? Aki felszámol minden ósdi tekintélyt, felesleges tudást, erőfeszítést, kötelező olvasmányt? Szüksége van valakire, aki meggyilkolja az ön által nem kedvelt politikusokat? Nem akadály! Bármilyen megbízása van (feltéve, hogy semmilyen normalitással nem kell foglalkozni) forduljon P. Lilihez! Na most mondd! Tegnap össze is gyűlt a »hatalmas tömeg«, hogy P. Lili nyomában elintézze az ügyeket.

Mennek, csupa hangsúlyos kis »p« meg »f«, a senkik önmegvalósításának puha, kipárnázott, kicsit sem göröngyös útján, s egyszer csak, amikor előgerinchúrjukban fény gyúl, elkezdik üvölteni, miszerint, »Pintér Sándor a k... anyád!«.

Ez igen! Micsoda bátorság!

»O1G« és »Pintér Sándor, a k… anyád!« – ez ám a politikai innováció, s ezeknek ennyire telik. Illetve, az előbbit sem ők, hanem egy alkoholista, árulóvá lett nyomorult, aki egy éjjel behugyozva felírta a »jelet« a falra, és azóta ezeknek ez maradt. S persze az árulóvá lett nyomorult is nyomban megigazult, mindenki megigazul ezeknél, ha odaáll, még a nem is olyan kicsi nyilas Vona is megigazulhatott, maga Rangos Katalin ütötte rá a kóser pecsétet a Spinoza-házban. Nincs új a nap alatt.

Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd