Von der Leyenék ellen is vizsgálódik az Európai Ügyészség – itt az éves jelentés

Nyitóképen: Laura Codruta Kövesi (fotó: John Thys/AFP)

A napokban tette közzé éves jelentését az Európai Ügyészség, amelyben kiemelik, hogy a tevékenységük megkezdése óta eltelt csaknem három év alatt mintegy 2000 ügyet vizsgáltak, amely összértéke 20 milliárd euró, vagyis közel 8 ezer milliárd forint. Laura Codruța Kövesi európai legfőbb ügyész az ismertetett beszámolóban hangsúlyozta, hogy a bűnözés elérte a legmagasabb szintet, különösen az úgynevezett „fehérgallérosok” körében.

Codruța Kövesi hangsúlyozta, hogy az általuk vezetett vizsgálatokhoz anyagi források kellenek, ezért levélben fordult az Európai Bizottsághoz, amelyben 

Az ügyészség munkáját dicsérve a főügyész elmondta, hogy csak 2023-ban 1400 ügyük volt, amik összesen 12 milliárd eurós, Uniónak okozott kárról szóltak, valamint bejelentette, hogy 1,5 milliárd eurót foglaltak le. 

Elmondása szerint a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv (2021-2026) alapokkal kapcsolatos csalások számának növekedése a leglátványosabb, és a tendencia folytatására számít európai szinten. Ez érthető is, hiszen az EU jelenleg a legnagyobb pénzügyi kerettel rendelkezik a Marshall-terv óta, és mivel kisebbek a lebukási kockázatok, ezért a szervezett bűnözés az áfa-csalások és az európai források csalása felé orientálódik. Ehhez az alaphoz nem fér egyelőre hozzá Magyarország. 

Az Európai Ügyészség a Covid elleni oltásokkal kapcsolatos beszerzéseket is vizsgálja. Pontosabban 

Az eredetileg Belgiumban indult vizsgálat közfeladatokba való esetleges beavatkozásra, SMS-ek megsemmisítésére, korrupcióra és összeférhetetlenségre vonatkozik. A nyomozás 2023-ban kezdődött, amikor a liège-i ügyészek megvizsgálták egy helyi lobbista által benyújtott büntetőfeljelentést. Később a magyar és a lengyel kormány is csatlakozott az ügyhöz, utóbbi azonban visszavonta támogatását, amint a Tusk-kormány került hatalomra. Ezt az a vizsgálatot vette most át az Európai Ügyészség.

Az ügyet Pfizergate néven emlegetik, 

a Covid-világjárvány közepette, amelynek tárgya az Európai Unió legnagyobb oltóanyagüzlete volt. A megállapodás becsült értéke meghaladta a 20 milliárd eurót, vagyis közel 8 ezer milliárd forintot, pont annyit, mint amennyit az ügyészség három év alatt kétezer ügy kapcsán vizsgál. Az Európai Bizottság nem volt hajlandó felfedni a szöveges üzenetek tartalmát, sőt meg sem erősítette azok létezését.

Ne feledjük azt sem, hogy a Pfizer beperelte hazánk mellett Lengyelországot és Romániát is arra hivatkozva, hogy az oltóanyag-szállítások után nem fizetett ez a három ország. Azonban a kormány túlkínálatra és az ukrajnai háború pénzügyi feszültségére hivatkozva nem törlesztett.

A 2021-ben, a járvány csúcspontján megkötött megállapodást eredetileg von der Leyen győzelmének tekintették. Ám a megvásárolt oltóanyagok puszta mennyisége gyanús volt: később ki is derült, hogy legalább 4 milliárd euró értékben túlbecsülték a keresletet, így azt elpazarolták. 2022 -ben az Európai Ügyészség bejelentette, hogy általánosan vizsgálja az EU vakcinabeszerzését, de ez az első alkalom, hogy a hivatalt kifejezetten kapcsolatba hozzák a Pfizergate-tel. 

Mindez azzal a kockázattal jár, hogy további vizsgálat alá vetik a Bizottság elnökének a megavakcina-ügyletben betöltött szerepét. Így elméletileg telefonokat és egyéb releváns anyagokat foglalhat le a Bizottság irodáiban, esetleg más európai országokban, például Von der Leyen szülőföldjén, Németországban. Többen kérték a Bizottságot, hogy tegye átláthatóvá az ügyet, de Von der Leyen mindeddig kerülte, hogy foglalkozzon vele. Nem véletlenül,

A Luxemburgban székelő Európai Ügyészség (EPPO) az Európai Unió független szervezete, amit a Lisszaboni szerződésben foglalt megerősített uniós együttműködés elve alapján hoztak létre. Több ország mellett Magyarország sem támogatta az EU pénzügyi érdekeit sértő csalások ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről szóló irányelvjavaslatot (PIF), valamint egy európai ügyészség (EPPO) létrehozásáról szóló tervezetet. Dánia kívül maradt, hazánk mellett Írország és Svédország sem vesz részt az ügyészség munkájában, de tetszőleges időpontban bármikor csatlakozhatnak. A tavalyi választások után Lengyelország is kérte csatlakozását a nyomozati szervhez.

mivel az olyan intézmények, mint az uniós ügyészségi együttműködési szervezet (Eurojust) vagy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jelenleg is eljárnak az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel szemben.