Kongathatják a vészharangot a németek, a magyarok viszont örülhetnek

Nyitókép: Sameer Al-Doumy / AFP

Mint ahogy arról a Mandiner is beszámolt, „A tények feltárása” címmel indított tíz részes cikksorozatot a Hungarian Conservative, aminek az első részében a hazai infláció történetével és összefüggéseivel foglalkoztak a szerzők, a másodikban a foglalkoztatás témáját járták körbe, a harmadikban pedig a kereseteket.

Kifejtették, hogy a polikrízis időszakában, a járvány és háborúk által sújtott években 2023 volt az első, amikor a reálkeresetek csökkentek Magyarországon - közben a többi V4-országban már 2022-ben jelentős romlás következett be.

Sőt, Németországban is már lehet kongatni a vészharangokat, ugyanis

A szerzők – Szalai Piroska, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének munkatársa és Varga Mátyás Zsolt – megjegyezték, hogy az uniós tagállamok közül csak Lengyelországban, Bulgáriában és Magyarországon volt magasabb a teljes munkaidőben dolgozó, gyermek nélküli átlagkeresők nettó reálkeresete 2022-ben, mint 2019-ben, a járvány kitörése előtt.

Érdekesség az is, hogy hazánkban 2022 szeptembere és 2023 augusztusa között csökkent a reálkereset, amely csökkenő időszak itthon rövidebb volt, mint a legtöbb uniós országban.

Az előrejelzések biztatóak

Az előrejelzések szerint 2024-re kétszámjegyű keresetnövekedés várható, és nagy a valószínűsége annak, hogy a 2016 és 2020 közötti időszakhoz hasonlóan ismét 5 százalék feletti reálkereset-növekedés várható. A Magyar Nemzeti Bank előrejelzése szerint a bruttó keresetek átlagosan évi 10-11 százalékkal nőnek, ami 3,5-5 százalékos inflációt feltételezve