Alföldi előadása a szereplők belső lelki vívódására helyezte a hangsúlyt, feláldozva a zenei élményt is ennek oltárán.
„Be kell vallanom, hogy meglehetős fenntartásokkal ültem le megnézni az Alföldi rendezte István, a Királyt. Tartottam tőle, hogy öncélú és szenzációhajhász látványelemekkel fogja teletűzdelni az előadást, hadd pukkadozzon az a polgár. Abban sem voltam teljesen biztos, hogy lesz-e kellő alázat a rendezőben, hogy ne használja fel a darabot saját politikai véleménye artikulálására és ne legyen tele aktuális közéleti utalásokkal. Szerencsére csak néha jelent meg némi orális szexre való utalás, az »unoma« rész pedig igen demagóg módon fejezte ki a közélet iránti általános undort, ami nem volt jó húzás.
Az viszont teljesen egyértelmű volt a legelejétől kezdve, hogy ez az István a Király teljesen más, mint a 30 éve bemutatott. Míg elődje egy magas minőségben elénekelt, zeneileg tökéletes előadás volt, addig a mostani a szereplők belső lelki vívódására helyezte a hangsúlyt, feláldozva a zenei élményt is ennek oltárán.
Mégpedig parádés módon. Hazudott-e a darabban Alföldi? Hát, nem. Az történt, hogy István belesodródott a nyugati kereszténység bűvkörébe, hogy beillessze egyfajta européer hangulatba az országot? Igen. Kért-e német segítséget ehhez? Igen. Erőszakkal ráerőltette-e az országra ezt az elképzelését? Igen. Tűzzel-vassal kiirtotta-e a magyarság kulturális hagyományait a cél érdekében? Igen. Akkor pedig miről beszélünk? Magyarugarozott-e István az adott történelmi szituációban, és szervilisen akart-e megfelelni az aktuális trendeknek? Igen. A 2013-as István, a Király, ezt mutatta meg precíz és kínos pontossággal.”
Az Orgonák Éjszakája programsorozatot idén három kontinens közel harminc országában rendezi meg a Filharmónia Magyarország. Szamosi Szabolcs ügyvezető igazgatót, orgonaművészt kérdeztük.
A show-n az írek szinte már sátánista szeánszt tartottak, miközben a nyertes egy kis diákszoknyában ugráló, a musical és rap stílusokat is vegyítő fiú lett.
Pop, rock és electro keveredik Máté Péterrel, miközben így vagy úgy, de a magyar zenekar bármikor képes meglepni a közönségét.
Budapest egyik legnagyobb háromnapos tavaszi fesztiválja ismét várja az érdeklődőket az Orczy-parkban.
Minden fellépésnél újabb és újabb orgonához leülni és adaptálódni olyan, mintha állandóan első randira menne az ember; minden hangszer más, ki kell ismernünk egymást, mielőtt közösen alkotunk valamit – mondja Mali Katalin orgonaművész. A napokban kezdődő Budapesti nemzetközi orgonafesztivál és az Orgonák éjszakája apropóján beszélgettünk.
Nagyon agyas és közben nagyon lírai szerző Vladimir Nabokov. Euforikus érzés rálépni a kékre. Ajánlónk!
Az ukránok kérvényezték Amerikánál, hogy orosz területeket támadhassanak az USA fegyvereivel.
A nyugati vágyvezérelt gondolkodás szerint a háború után Oroszország visszatér majd a nyugati orientációhoz, hiszen az európai kultúrkörbe tartozik – a valóság azonban nem ez.
