Rishi Sunak brit miniszterelnök is a brexitre szavazott

London semmiféle olyan kereskedelmi megállapodásra nem törekszik az Európai Unióval, amelynek fejében uniós szabályozásokat kellene érvényesítenie – mondta hétfőn Rishi Sunak brit miniszterelnök. Sunak a Brit Iparszövetség (CBI) éves kongresszusán felszólalva kijelentette: az ő vezetése alatt Nagy-Britannia egyetlen területen sem létesít az EU-val olyan kapcsolatot, amelynek ára az, hogy a brit kormánynak uniós előírásokhoz kellene tartania magát.

A nyilatkozat előzményeként a The Sunday Times című konzervatív vasárnapi brit lap magas beosztású brit kormányilletékeseket idézve azt írta, hogy London svájci típusú kapcsolatrendszert alakítana ki az Európai Unióval a kétoldalú kereskedelmet terhelő akadályok lebontása végett. E beszámolót óriási felzúdulás követte a kormányzó Konzervatív Párt alsóházi frakciójának Brexit-táborában.

Svájcnak ugyanis kétoldalú szerződések révén hozzáférése van az EU egységes belső piacához, de ennek fejében engedélyezi az emberek kétoldalú szabad mozgását és hozzájárul az unió költségvetéséhez. Pontosan ez az a két elem, amelyről az alsóházi tory frakció meghatározó keményvonalas Brexit-tábora hallani sem akar az EU-val fenntartott kapcsolatokban.

Egybehangzó hétfői brit sajtóbeszámolók szerint e frakciócsoport számos befolyásos tagja figyelmeztette Sunakot, hogy semmiféle olyan egyezséget nem tartanának elfogadhatónak az EU-val, amelynek fejében Nagy-Britanniában ismét uniós jogszabályokat vagy szabályozásokat kellene érvényesíteni.

Nagy-Britannia 2020. január 31-én távozott az Európai Unióból, miután a brit EU-tagságról 2016 nyarán rendezett népszavazáson a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége a kilépésre voksolt. A Brexit feltételrendszeréről Brüsszellel kötött megállapodás alapján Nagy-Britannia az EU egységes belső piacáról és vámuniójából is kilépett, így megszűnt az emberek, a tőke, az áruk és a szolgáltatások kötetlen kétoldalú mozgásának automatikus szabadságjoga is.

Rishi Sunak miniszterelnök a CBI-kongresszus hétfői munkanapján, a hallgatóságból érkezett kérdésre válaszolva egyértelműen cáfolta, hogy kormánya bármilyen célból - például a szakképzett külföldi munkaerő könnyebb nagy-britanniai munkavállalása végett - uniós jogszabályok érvényesítését előíró egyezségre törekedne az EU-val.

–  fogalmazott a brit kormányfő.

Közvetlenül Sunak felszólalása előtt Tony Danker, a CBI vezérigazgatója azonban éppen a gazdasági bevándorlás könnyítésére szólította fel a kormányt, kijelentve: a bevándorlás korlátozása a brit gazdaság növekedését akadályozó tényezők egyike. Danker kijelentette: a brit gazdaság hatalmas munkaerőhiánnyal küszködik, miközben nincs elég brit munkavállaló az üres állások betöltésére, és a hazai munkaerő szakképzettsége sem felel meg az igényeknek.

A koronavírus-járvány után több százezren váltak gazdaságilag inaktívvá, és saját magával bolondozik, aki arra számít, hogy ez az egykori munkavállalói tömeg egyik napról a másikra visszatér - fogalmazott a Brit Iparszövetség vezetője.

Hozzátette: irreális az az elképzelés, hogy a hiányzó munkaerőt automatizálással pótolni lehet. A Brexit után bevezetett szigorú bevándorlási szabályok enyhítését a brit gazdaság több más szereplője is követelte a kormánytól az utóbbi időben. A brit mezőgazdasági termelők szövetsége (NFU) legutóbbi éves kongresszusán felhívta a figyelmet arra a kockázatra, hogy ha nem lesz elég idénymunkás, a gyümölcs- és zöldségtermés jelentős része a földeken rothad el.

Az NFU becslése szerint a szektornak évente 70-90 ezer idénymunkásra van szüksége a gyümölcs- és a zöldségtermés betakarítására, és e munkavállalók nagyon nagy többsége a Brexit előtt hagyományosan a kelet-európai EU-országokból érkezett. Lord Simon Wolfson, az erőteljesen EU-szkeptikus politikai alapállásáról ismert konzervatív párti brit főrend, a Next divatáruház-hálózat vezérigazgatója a BBC televíziónak nyilatkozva a minap kijelentette: szükséges a bevándorlás ellenőrzése, de úgy, hogy ez a növekedés megfojtása helyett a brit gazdaság javát szolgálja. Lord Wolfson szerint a kormánynak azt kell eldöntenie, hogy Nagy-Britannia a szabadkereskedelemre nyitott ország legyen-e, vagy erődként bezárkózva felhúzza a felvonóhidakat a külföldi munkavállalók előtt, komoly többletköltséggel terhelve a brit gazdaságot.

(MTI) 

Nyitókép: Oli Scraff/AFP