Schiffer András és Lánczi Tamás ütköztették véleményüket a közelgő választás és a szuverenitás témájában is a Scrutonban.
Nyitó- és belső kép: Scruton
Június 6-a és 9-e között bonyolítják le az Európai Unió területén az EP-választásokat, melyek eredményei egyaránt döntő jelentőségű lesznek Magyarország és az Unió számára is. Van-e középút az erős nemzetállamok érdekei és az uniós központosítási szándék között? Hogyan alakíthatja át az erőviszonyokat a választási végeredmény? Május 8-án, szerdán a Scruton V.P.-ben többek között ezekről beszélgetett Gerhardt Máté moderátor Lánczi Tamás politológussal, a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetőjével, valamint Schiffer András ügyvéddel.
***
Gerhardt Máté azzal vezette fel a beszélgetést, hogy Magyarország 20 éve csatlakozott az Európai Unió, napjainkban pedig a legtöbb, közélet iránt érdeklődő személyt az foglalkoztatja, hogy milyen irányba halad az unió akár politikailag, akár ideológiailag. „Évek óta egy ideológiai harc szemtanúi vagyunk, mi okozza ezt?” – tette fel a kérdést vendégeinek a moderátor.
Először Schiffer András ragadta magához a szót. Az ügyvéd úgy vélte, hogy erre nem egy válasz van. Kijelentette, hogy „ahol politikai konfliktus van, ott ideológia is van. Aki azt állítja, nem érdekli az ideológia, az gyanús. (...) Ahol az EB elnökét kiplakátolják egy kampány során, ott óhatatlan a konfliktus”.
Az egykori LMP-s politikus ezt követően arról is beszélt, hogy Magyarországon 2010 után a politikai hatalom olyan pályára lépett, hogy „irányított módon szervezi meg a kapitalizmust, valamint a nemzeti burzsoáziát, és óhatatlanul konfliktust generál azokkal a külföldi szereplőkkel, akik megszokták, hogy a keleti végeken, amire rámutatnak, az az övék. Ebből származik egy gazdasági alapú érdekkonfliktus” – hangzott el.
Ezt is ajánljuk a témában
Az elmúlt évtizedben a gazdasági integrációt célzó együttműködésből egy a tagállamait ideológiai alapon szankcionáló, saját hatásköreit a végletekig bővíteni kívánó intézményrendszer alakult ki.
Schiffer szólt arról is, hogy a globális nagytőke ideológiai hadviselésében 2008 egy fordulópont volt.
Az egész woke-marhaság, progresszív máz akkor kezdett kialakulni”.
A korábbi LMP-s politikus szerint mindezek mozgatói kulcsfontosságú pozíciókat szereztek meg az európai médiakörnyezetben és intézményrendszerben egyaránt. S mindez nemcsak Európában érhető tetten, hanem olyan nemzetközi szervezeteknél is, mint az ENSZ.
Lánczi Tamás sok mindenben egyetértett az elhangzottakkal, bár – mint fogalmazott – „a hangsúlyokat máshova tenné, máshogy fogalmazná meg”.
Majd azzal folytatta, „2008 valóban egy fordulópont volt, egy nyugati globalista kísérlet kapott egy léket”.
Ezt követően azt a megállapítást tette, hogy
a mintha a véget ért történelem újraindult volna néhány éve,
és most már egy fegyveres harcokkal járó tusakodásnak is a szemtanúi vagyunk”. Ebben azonban nem Brüsszel játssza a főszerepet, hanem ez átnyúlik a tengerentúlra”. A politológus szerint valójában egy „erőgyűjtés zajlik, egy eszeveszett küzdelem:
Brüsszel, Moszkva, Washington és Peking is igyekszik saját befolyását erősíteni”.
Valamivel később megjegyezte, hogy „a nagyhatalmak a globális konfliktushoz szívják a pénzt és lassan az embert is. Úgy érzik, hogy a világ más részein lévő »birodalmakkal« csak így lehet felvenni a hatalmat. Elég csak megnézni Irán, Kína vagy akár Izrael lépéseit” – magyarázta.
Lánczi Tamás szerint „ez rossz hír a nemzetállamok és a kis nemzetek számára.
„Az a folyamat, ami a rendszerváltáskor indult el 2008-ig tartott. Ezután új szereplők jelentek meg a pályán, mint például Kína, és olyanok is visszaerősödtek, akiknek sokan nem örültek, elég csak Oroszországra gondolni. Mi ezek között a birodalmak között vagyunk”
Ezt is ajánljuk a témában
„A legtöbb izraeli megértette, hogy ez csak az első háború. Győznünk kell, mert ha nem, akkor a cápák meg fogják érezni a vérünket a vízben” – mondja a történész a Hamász elleni háborúról.
Gondolatmenetét azzal zárta, hogy „a magyar szuverenitás szempontjából
a háborúk a legrosszabb hírhozók, ezek jelentik a legnagyobb veszélyt.
Aki ebben a versenyben alulmarad, az elveszíti a szuverenitását végleg” – hangzott el.
A beszélgetés során arra is igyekeztek választ adni, hogy Brüsszel miként reagált a covid, illetve a háború okozta válságra. Lánczi szerint nem volt nyugodt időszak 2008-as fordulópont után. „A háború, amiről sokan azt gondolják, hogy 2022-ben tört ki, igazából már 2014-ben elkezdődött Ukrajnában.
De az akkori konfliktust nem oldották meg, csak elkendőzték”.
„A 2008-as válságra visszakanyarodva pedig el kell mondani, hogy az végleg maga alá temette többek között a déli országokat, amelyek elveszítették a gazdasági szuverenitásukat. A problémák tehát ott voltak, egy covid-méretű válság, majd az orosz-ukrán háború egy legyengült kontinenst ért el, és gazdaságilag megrendítő hatása volt. A Nyugat bár azt igyekszik sugallni, hogy a világ nem változott meg, de a valóság ott kopogtat az ajtón, elég csak a migrációra gondolni” – hangsúlyozta a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője.
Európa helyzeténél maradva Schiffer András azt a megállapítást tette, hogy Európa jelentős részében nincsenek stabil kormányok, ehhez a választási rendszereik is hozzájárulnak. S mivel az államokban nem jön létre kormánytöbbség, így lehetőség nyílik a külföldi beavatkozásokra is.
Lánczi mindehhez azt fűzte hozzá, hogy ezek a külső beavatkozási kísérletek egyre nyersebbé válnak. Vannak olyan kormányok, ahol külföldi állampolgárokat ültetnek be, úgy „legózzák össze a kormányt, ahogy akarják”. Példaként Németországot említette.
Ezt is ajánljuk a témában
A Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke szerint vizsgálatokat folytatnak és ahol szuverenitássértést észlelnek, ott jelzik a megfelelő és illetékes szerveknek.
Az est vége felé arra is igyekeztek a beszélgetésben résztvevők választ adni, hogy lesz-e június 9-e után valódi változás Brüsszelben vagy csak egy-két szereplő cserélődik ki.
Lánczi Tamás erre azt felelte, hogy a folyamatokat abból a szempontból nézi, hogy a szuverenitás gondolata erősödik vagy gyengül. Majd kimondta, hogy
nem számít szuverenista áttörésre.
Schiffer András ehhez hozzáfűzte, hogy nem vár „földrengésszerű” elmozdulást „ami a frakció eloszlását jelenti, ide kicsit, oda kicsit mozgás lesz”.
Ugyanakkor az ügyvéd úgy vélekedett, hogy az EP-választás kihatással lehet az országok belpolitikájára. „2019-hez képest a szuverenista, antiimperialista erők jóval nagyobbat fognak kihasítani a listákból,
így kellemetlen idők jöhetnek a progresszív alakulatoknak június 9-e után a tagállamokban”
– vázolt fel egy lehetséges forgatókönyvet a valamikori politikus.
Ezt is ajánljuk a témában
Orbán Viktor győzelmét harsogja a francia Libération.
Az EP-választási csúcsjelöltek hőre lágyuló import-sötétsége és mérhetetlen önbizalma (tudják, merik, teszik) sok jót nem ígér. Király-Kiss Miklós írása.
Az ügyvéd szerint a „biológiai szelekció gondolata valahogy mindig értő fülekre talál némethonban”.
Becsüljük meg a hintapolitikát, mert olyan rettenetes idők is jártak már, amikor ezt se választhattuk!
Az „elvi alapállás” igen népszerű Belpest szektájában, és mivel első ránézésre igen tetszetős elképzelés, érdemes egy kicsit közelebbről is megvizsgálni. Megadja Gábor írása.
A liberálisok szerint a legjobb ellenszer a még több Európa és a még kevesebb nemzeti szuverenitás.
Nem mindegy, hogy az EU folytatja-e a blokkosodást, vagy az együttműködésre törekszik.
Jelenléte betöltötte az egész teret, és megtelének mindnyájan a Magyar Péter iránti hamis szeretettel és reménységgel, holott azt sem tudják vala, kicsoda.
Matús Sutaj Estok úgy fogalmazott, hogy az egyik verzió szerint a bűncselekmény hátterében „bizonyos emberek csoportja” állhat, amelynek tagjai „egymást bátorították, illetve támogatták e bűncselekmény elkövetésében”.
