Orbán Viktor sokadjára, de most nagyon

2024. február 17. 05:49

Idehaza és külföldön is erre várnak: szombaton Orbán Viktor kormányfő következik, a szervező Polgári Magyarországért Alapítvány felkérésére. 25. alkalommal.

2024. február 17. 05:49
Orbán Viktor
Nagy Gábor
Mandiner

Gyurcsány Ferenc előtt egy héttel, ám egészen más pozícióból fogja értékelni az elmúlt esztendőt Orbán Viktor. (A huszonötödik évértékelője, ezúttal is a budapesti kabinet első embereként – 1999 óta csupán egyszer maradt el az esemény, 2021-ben, a koronavírus-járvány miatt.)

Az évértékelőket, amelyek főképp a választási években gyakorta átcsúsznak programismertető beszédekké, többféleképpen lehet értékelni.

Elhangzott kifejezések, gondolatok, koherencia, dramaturgia, a politikus megjelenése, a közönség reakciója, nem utolsósorban a rendezvény sajtóvisszhangja. E kereteket használják a szakértők.

Ezt is ajánljuk a témában

Ugyanakkor egy kizárólag ellenzéki pozícióban lévő pártvezető szónoklatát kommunikációs paradigmán belül lehet és kell elemezni, értelmezni. Diszkurzív stratégiák, kommunikációs lufik, napirend-uralási kísérletek köszönnek vissza a mondandójából, jóval szabadabb és tágabb az eszköztára, mint egy kormányzati pozíciót betöltő politikusnak. Az engedékenyebb közvéleményről nem beszélve.

Miben más Orbán Viktor évértékelője Gyurcsány Ferencétől?

Nem véletlenül hozom elő most ez a megközelítést.

A hazai ellenzék jelentős része 2010 előtt aktív, kormányzati szerepet töltött be, de a jelenlegi kabinet jobboldali kritikusainak sem ismeretlen az MSZP és az SZDSZ által uralt kormányok döntései, vagyis a fent sorolt eszközök által megjelenített eredményeik. („A társadalmi valóság képlékeny, attól függ, mit érzékelünk belőle, észlelésünk pedig annak függvénye, hogy azt hogyan írják le számunkra. A kormányzás nyilvánosság számára észlelhető valósága ennélfogva többnyire nem más, mint a kommunikáció által tükrözött valóság, így a kormányzás logikája a kommunikáció logikája szerint kerül újraírásra” – írta G. Fodor Gábor és Kitta Gergely közös tanulmányukban.*)

Hogy közérthető legyen: hiába a mostani ellenzék akkori hatalmi pozíciója,

a szocialisták és liberálisok kormányzás helyett szimplán kommunikáltak különböző platformokon, így az évértékelőiken.

Ezzel szemben a Fidesz- és a KDNP-féle kabinetek a politika realista nézőpontját követik. („Meg kell határozni a kormányzás feladatait, ki kell elégíteni és ellent kell mondani bizonyos igényeknek és szükségleteknek, és reprezentatív módon meg is kell jeleníteni a kormányzást a kormányzottak felé” – fogalmaztak a szerzők.) Leegyszerűsítve: előbb érkezik az elsősorban politikai tevékenységnek tartott kormányzati teljesítmény.

S csak ezt követheti az eredmény- és a politikai kommunikáció: az évértékelő.

Mit várhatunk tehát Orbán Viktor évértékelőjétől?

Orbán Viktor pártelnöki tisztsége mellett kormányzati pozícióból mondja el évértékelő beszédét szombaton, ezáltal nem csak a pártpolitikai programhirdetés, valamint kabinet lépéseinek értékelése hangozhat el február 17-én, hanem a kormányzati célok megjelölése.

Többek között a brüsszeli migrációs paktum kivédése, az orosz-ukrán konfliktusból való távolmaradás, s persze a gazdaság és a demográfia kérdése.

Orbán Viktor korábbi, kormányzati pozícióból elmondott szlogenjei:

– „Három szoba, három gyerek, négy kerék” (2000);

– „A haza olyan, mint egy nagy család” (2001);

– „Európa lassan olyan lesz, mint az alkohol: nagy célokra inspirál, és megakadályozza, hogy elérjük azokat” (2012);

– „A kisbabáknak kedvük támadt megszületni” (2013);

– „Mi nem fogunk bűnözést, antiszemitizmust és homofóbiát importálni, itt nem lesznek törvényen kívüli bevándorlónegyedek, nem fognak bandák vadászni a feleségeinkre és lányainkra, még a kísérleteket is megakadályozzuk és megtoroljuk” (2016);

– „Magyarországra nemcsak a vírus, de a baloldal is rátámadt” (2022).

Az aktuálpolitikai kérdésekre történő reagálás kizárólagossága nem vonatkozik a miniszterelnökre. Ellenben a pártvezetőknek kötelező érvényű, miután másfajta kérdések merülnek fel a kabinettel szemben, s megint más problémák jönnek elő egy politikai közösségnél. Ez alól a nagyobbik kormánypárt vezetője sem kivétel.

Ezért kerülhet elő majd mások mellett az ellenzék külföldi kampányfinanszírozási botrány, az önkormányzati választások, nem utolsó sorban a kegyelmi ügy.

Orbán Viktor korábbi, pártelnöki pozícióból elhangzott mottók:


– „Jöjjenek el szavazni, mert egy vasárnap délelőtt megér négy évet” (2002);


– „Rendezni végre közös dolgainkat” (2004);


– „Luxuskormány, amely csak a saját körének teremt kiváltságokat” (2006);


– „Egy az ország, egy a zászló” (2007);


– „Hogy visszajuthassunk oda, ahol 2002-ben voltunk, átlagosan jó kormányzás mellett 16 év szükséges. Kiemelkedően sikeres kormányzás esetén pedig 12 év kell” (2007);


– „Új irány, Magyarország, új irány, magyarok” (2009).

Hazai terep Orbán Viktor számára az évértékelők világa

Ha így nézzük, a Fidesz első emberének két lovat kell megülnie egyszerre.

Azonban számára az évértékelők világa hazai terep, bármennyire is importtermékről van szó. Orbán Viktor 1999. február 4-én értékelte először az amerikai elnökök (az Egyesült Államokban alkotmányos kötelezettség, hogy az ország első embere évről évre beszámoljon a szövetségi kormány eredményeiről, kihívásairól a Kongresszus előtt) vagy az európai bizottsági elnökök helyzetértékelő beszédjeihez hasonlóan a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület felkérésére az ország állapotát, a kabinet előtt álló jövőbeli kihívásokat. Előtte idehaza senki nem lépte meg ezt.

Szokatlan döntés volt, mert az értékelés nem a Tisztelt Házban történt,

hanem a Pesti Vigadóban, egy külső helyszínen, saját politikai közössége előtt.

Szemére is vetették, hogy már e lépéssel gyengíti a magyar parlamentáris demokráciát. „Orbán Viktor azzal, hogy a Vigadóban saját párthívei előtt mondta el beszédét ahelyett, hogy az országgyűlésben szólalt volna fel, további lépést tett az országgyűlés szerepének csökkentésére, a parlamentáris demokrácia gyengítésére, egyfajta sajátos kancellár-demokrácia kiépítésére” – fogalmazott Hack Péter, az SZDSZ egykori frakcióvezető-helyettese. Csakhogy a demokrácia annyira „elgyengült”, hogy ma már szinte az összes politikai mozgalom vezetője tart évértékelő beszédet.

Most szombaton a kormányfő következik, a szervező Polgári Magyarországért Alapítvány felkérésére.

Ezt is ajánljuk a témában

*G. Fodor Gábor és Kitta Gergely Kommunikációs paradigma, avagy a kormányzás uralkodó beszédmódja c. tanulmánya 2009-ben jelent meg a Politikatudományi Szemlében. Az írás állítása: a kommunikációs paradigma szemben áll a kormányzás komprehenzív-realista megközelítésével. E két nézet bemutatásra kerül, majd a szerzők jelzik: „A dolgozat nem tesz egyenlőségjelet kormányzás és kormányzati kommunikáció közé, ugyanakkor azt állítja, hogy ma Magyarországon a diszkurzív hatalomgyakorlás a kormányzás alapvető működési területévé, megjelenési formájává, vezérelvévé lépett elő. A dolgozat ráirányítja a figyelmet arra, hogy a kormányzás kommunikációs kompetenciák általi meghatározottsága és annak következményei (például a kormányzás virtualizálódása, relativizálódása, szubjektivizálódása, ökonomizálódása, konszumerizmusa és identitásbeli problémái) számos kockázatot hordoznak a politikai elit problémamegoldó képességére és számonkérhetőségére nézve.” A közérthetőség kedvéért: „Ha egy beteg műtétre vár, és az a kérdés, hogy le kell-e vágni a lábát vagy sem, akkor a tét a láb, nem pedig az, hogy hogyan mondjuk meg neki. Márpedig ma (2009-ben) Magyarországon a tét a láb.” A dolgozat empirikus teszteléssel zárul.

 

Összesen 160 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
olajfa-0
2024. február 17. 15:47
Úgy gondolom. a komment lehetőségét itt a mandineren meg lehetne szüntetni, hiszen jó ideje csak gyalázkodás, mocskolódás folyik. Rendkívül igazságtalan és méltatlan Miniszterelnök Úrral szemben. Noha tudjuk, többségében fizetett garázdálkodókról van szó.
2024. február 17. 11:45 Szerkesztve
"Halgass a gyagyásra, most kerül majd adásba!" A bátor utcai ninja miért keríti megint fekete drapériával körbe a Várkert bazárt? Oké, hogy bazári majmok gyülekezete, és tény, hogy jól mutatnak rács mögött, no de akkor is! Egyrészt az évértékelőt megtartották tegnap nélküle a Hősök terén, másrészt ennyire be van szarva?
2024. február 17. 11:07 Szerkesztve
Bizonyára mindenki ismeri a példázatot, amely szerint ha a békát meleg vízbe dobják, akkor azonnal kiugrik, viszont ha hideg vízbe teszik és úgy melegítik, akkor a pusztulásig tűr. Valami ilyesminek vagyunk tanúi immár bő tucatnyi éve kis hazánkban is. Orbán Viktor már 2007-ben megmondta, hogy szerinte csak „egyszer kell nyerni, de akkor nagyon”. 2010-ben Gyurcsánynak és a világgazdasági válságnak köszönhetően ölébe is hullott a „nagyon”, azaz az első kétharmad.
Valodi
2024. február 17. 11:06
A lényegében teljhatalmat biztosító parlamenti többség birtokában rögtön neki is fogott hatalmának bebetonozásához, mégpedig a béka kísérlet szellemében, apránként „forralva a vizet”, amiben egy egész ország ücsörgött: kicsit belenyúltak a választási törvénybe, aztán kissé átszabták a választási körzeteket, megszállták a közszolgálati médiumokat és a távirati irodát, a fontosabb intézmények – Alkotmánybíróság, Nemzeti Bank, adóhivatal, ügyészség, stb. – vezetésébe mind több zsoldosukat ültették, a kétharmadnyi „bátor” révén kirakati dekorációvá züllesztették az Országgyűlést, a „nemzeti tőkésosztály” megteremtése címén százmilliárdokat juttattak rokonoknak és haveroknak. A békafőzés remekül működik: a magyar nép szép csendesen halad a pusztulat útján, miközben a főzőedényből lassan elpárolog az egészségügy, lefő rólunk a közoktatás, elillan a nyugdíjak értéke, elgőzölög az idősgondozás és a valódi gyermekvédelem, elforr a kultúra sokszínűsége
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!