Hazánkkal izmozik az Európai Unió a pénzeket illetően, de a Soros-szervezetekkel bőkezűen bánik

A Mandiner korábban már részletesen foglalkozott azzal, hogy kivonul Európából, s a világ más részeire koncentrál a jövőben a Soros György nevével fémjelzett, ám már a fia, Alexander által igazgatott Open Society Foundations (OSF), azaz a Nyílt Társadalom Alapítványok.

A „populista hullám” óta az OSF képtelennek bizonyult arra, hogy a demokratikusan választott autoriter kormányok burkát úgy feltörje, ahogyan a szovjet kommunizmusét tette.

Igaz ugyan, hogy még mindig nem látni tisztán, hogy pontosan hogyan érinti a hazai balliberális körökhöz és pártokhoz kötődő civil szervezeteket az átszervezés, Sorosék is utaltak arra, hogy számos projektet ezután az Ursula von der Leyen által vezetett Európai Bizottság (EB) finanszíroz tovább – emlékeztetett a Magyar Nemzet.

Az EU eddigi finanszírozása

A 2021–2027 közötti uniós pénzügyi ciklusban már eddig is komoly mennyiségű forrást osztott ki az EU a hazai nem kormányzati szervezetek (NGO) között az úgynevezett Közös Értékeink Program (CERV) keretében. De mely szervezetek és milyen további projektek kapcsán számíthatnak még támogatásra a balliberális NGO-k? Ezen kérdés megválaszolására törekedett szombati cikkében a lap.

A lap felhívta rá a figyelmet, hogy például a Göd-ÉRT Környezetvédelmi és Városvédő Egyesület az Átlátszó.hu alapítványával partnerségben tudott nyerni az Európai Bizottság által meghirdetett Közös Értékeink Program első körében.

amely a város legjelentősebb beruházása és komoly lehetőségeket kínál a térségbelieknek.

Említésre méltó az Együtt Debrecenért Egyesület és a Debreciner.hu baloldali portál is, amely

Ezért természetesen pénzt is kaptak a Soros-alapítványoktól. Mellette fontos kiemelni az eddigi tevékenységük és a Sorostól kapott temérdek mennyiségű pénz miatt a Civil Kollégium Alapítványt (CKA) is, amely minden bizonnyal sikerrel fog pályázni az EB által nyújtott támogatásokra.

Jelentős brüsszeli támogatások

Mint írták, Brüsszeltől már eddig is jelentős támogatást várhatnak azok a szervezetek, amelyek elősegítik a tömeges bevándorlást. Ilyen például a Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület, amelyet Soros György alapítványa már 2016-ban támogatott. A szervezet már 2015-ben is aktív volt, akkor 21 ezer dollárnyi pénzt kaptak a tranzitzónákban felállítani kívánt információs pontok üzemeltetésére.

Fontos kiemelni, hogy a Magyar Helsinki Bizottság szintén számtalanszor bizonyította bevándorláspárti álláspontját: még évekkel a bevándorlási válság után, 2021-ben is a menedékjogi rendszert bírálták, de felszólaltak egy afgán migráns kitoloncolása ellen.

***

Nyitókép: APA / AFP: GEORG HOCHMUTH