A többtényezős dilemma aligha fog feloldódni az elkövetkezendő hetekben.
„Nem könnyíti meg a brexitfolyamatot a pártpolitikai csatározás sem. Az elmúlt három évben világossá vált, hogy Nagy-Britannia és az EU jövőbeni viszonyának kérdését csupán eszközként használta fel őfelsége kormánya és ellenzéke. Kezdve David Cameronnal, aki a Konzervatív Párt euroszkeptikus szárnyát szerette volna kiengesztelni a népszavazás kiírásával, nem törődve annak lehetséges kimenetelével. Nem volt különb nála Theresa May, aki a biztos győzelem reményében írt ki parlamenti választásokat 2017-ben. Ő is a brexittel érvelt, mondván, nagyobb felhatalmazásra van szüksége a Brüsszellel folytatott tárgyalásokon. Nem járt sikerrel: a biztos győzelem elmaradt, és a már meglévő parlamenti többségét is elvesztette.
Boris Johnson viszont a modern kor Winston Churchilljeként akar bevonulni a történelembe: bármi áron, de kivezeti országát az EU-ból, és visszaszerzi Nagy-Britannia szuverenitását. Az európai sorstársaihoz hasonlóan hitelét vesztett Munkáspárt pedig a túlélésért küzd: kormányra kerülésére nem sok esély van, ezért ott tesz keresztbe a hatalomnak, ahol tud. Leszavazták Theresa May EU-val kötött megállapodását, most pedig megállapodást követelnek Boris Johnsontól.
A brexitlabirintus kijáratához vezető utat az Európai Unió is blokkolja a maga módján. Már a kezdetek kezdetén érezhető volt, hogy Brüsszelben, Berlinben és Párizsban is igyekeznek megnehezíteni a válást, megkeseríteni a britek életét, ahogy csak lehet, nehogy más is kedvet kapjon az EU-ból való kilépésre.
Emellett folyamatosan az északír konfliktus visszatérésének rémével fenyegetőznek, mondván: Nagy-Britannia távozásával újra határellenőrzés lesz Észak-Írország és az Ír Köztársaság között. A Theresa Mayjel kötött megállapodás pedig hiába volt az eddigi egyetlen kézzelfogható megoldás a brexit lezárásához, joggal aggasztja a szuverenitásukat féltő briteket, hogy az alkuval Nagy-Britannia hosszú távon elkötelezettje marad az uniónak: továbbra is vonatkoznak rá a közös piac szabályai úgy, hogy annak már nem is tagja. A többtényezős dilemma aligha fog feloldódni az elkövetkezendő hetekben, noha Nagy-Britanniának elméletileg október 31-én kellene távoznia az Európai Unióból. Az előző brexitdátumot már rég elfelejtette a világ, pedig az is kőbe volt vésve: március 29. A Westminster háza tájáról mostanában a parlament munkájának felfüggesztéséről, a rendezetlen kilépés megakadályozását célzó törvénytervezetről, előre hozott választásokról lehet hallani.”
Mi várható a jövő évi nagy-britanniai választáson? Hiba volt kilépni az EU-ból? Mit tesznek a woke megfékezéséért a konzervatívok? Az Egyesült Királyság volt brexitügyi főtárgyalójával beszélgettünk.
Az új közvélemény-kutatás szerint az EU-s polgárok lesújtó véleménnyel vannak az Európai Bizottság munkájáról. A válaszadók 63 százaléka szerint a testület munkája elégtelen. Ursula von der Leyen mindenesetre az újraválasztását kéri.
„Legfőbb sértett”, „új Márki-Zay” – így jellemezték többek között Magyar Pétert a szombati performansza után a közéleti szereplők.
Az EU-ból való távozás minden jel szerint „pusztító” hatással volt az Egyesült Királyság fiataljainak tanulási és utazási lehetőségeire.
A publicista nem rejtette véka alá a véleményét Varga Judit exférjéről.
A világháló korában nem lehet ugyanúgy működni, mint 1938-ban.
A magyar lányok 2–1-re legyőzték Franciaországot a klagenfurti divízió I/A-világbajnokság szombati, utolsó fordulójában, így a második helyen végeztek, s megint a legjobbak között szerepelhetnek.
