Torzszülött-e a liberális-nacionalista koalíció?

„Ha valóban létrejönne akár csak egy vita is a két párt fórumain arról, hogy elképzelhető lenne-e a nemzeti radikális és a zöld-liberális párt együttműködése, azzal már történelmet írna a Jobbik és az LMP. Az elmúlt évek Blikk-színvonalú, a siófoki ringyóknál is olcsóbb és kivénhedtebb „politikai” sárdobálásánál ezerszer építőbb lenne egy ilyen párbeszéd; és nem csak építőbb lenne, de egyetlen csapásra át is vágná a rendszerváltás óta beakadt szocialista-kereszténydemokrata, avagy bal- és jobboldali szembenállást, amely már a Horthy-kor és a Rákosi-éra alatt is múzeumi darabnak kellett volna, hogy számítson.

Az elmúlt huszonöt év ütődött keringője semmi egyébről nem szólt, mint hogy az aktuális kormány-ellenzék szereposztás szerint egymás kezéből kapkodták ki a szart a rendszerváltó pártok, és tukmálták a magyar szavazóra. 2010-ben a Fidesz jött a 40 feletti nyugdíjjal, most az MSZP, korábban a szocik voltak Putyin haverjai, most a Fidesz. És az ország két pofára ette a mocskot ahelyett, hogy feltette volna a kérdést, hogy mivel is etetnek minket? Vagy, ahogy Uj Péter kérdezte a minap a 444-en: „Tényleg jó így együtt ennyire hülyének lenni?”

A gáz nem pont ezen témák vagy a kérdések felvetése a két párt részéről, hanem hogy nem is hiszik azt, amit mondanak. Az MSZP üzenete, hogy ő nem a Fidesz, a Fideszé pedig, hogy ő nem az MSZP. A rendszerváltó pártok mögött nincs már tartalom, eszme, üzenet. Se nem nemzetiek, se nem szabadelvűek.

A 21. század vitái

Ha a diskurzus végre a 21. század problémáiról szólna a 21. század pártjai között – ahogy Vona Gábor szokta mondani -, máris előbbre jutnánk. Ehhez persze az kell, hogy a Jobbik kidobja a náci ballasztot, az LMP pedig nyisson a nemzeti érdekképviselet iránt. A nyitottság látható a két párt elnökének tusványosi és EMI-tábori nyilatkozataiból: Schiffer András arról beszélt, hogy a baloldalnak is fel kell vállalnia a határon túliak ügyét, a »nemzeti minimumot«, Vona pedig arról, hogy a nácik mehetnek más pártot alapítani.”