A brüsszeli szavazás hete

„Azt állította Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter (sajtótájékoztatóján), hogy az Európai Bizottság elnökévé választott Ursula von der Leyen elődje, Juncker »kellően sok hibát« hagyott hátra, hogy tanulni lehessen belőlük, ilyen például az is, hogy a brit kilépés feltételei máig bizonytalanok.

Ezzel szemben a tény az, hogy a feltételek egyáltalán nem bizonytalanok; ezekben megállapodott az Európai Unió és Nagy-Britannia kormánya, csak éppen a londoni parlament nem volt hajlandó a megegyezést jóváhagyni. Ezért azonban nem Juncker a felelős, de még Orbán Viktor sem, aki szintén támogatta, hanem a brit konzervatívok egy része, köztük a valószínű új miniszterelnök, Boris Johnson. A panaszkönyvet neki tessék küldeni. 

Azt állította Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára (az M1-es kormánycsatornán), hogy az uniós támogatás nem könyöradomány, hanem kompenzáció a nemzeti piacok megnyitásáért.

Ezzel szemben a tény az, hogy az uniós támogatásokat nem kompenzációként, hanem azzal a céllal adják az elmaradottabb régiók számára (vagyis még olyan országoknak is, amelyek nettó befizetők), hogy kiegyenlítsék a fejlettségi különbségeket. A magyar piac megnyitása ugyan kétségtelen hasznot hozott a nyugati cégeknek, de ezzel egy időben Magyarország előtt megnyílt az egész európai piac, és ebből mi jobban profitáltunk, mint ők belőlünk. 2004-ben például a külkereskedelmi egyenlegünk mindössze 660 millió eurós többletet mutatott az uniós országokkal szemben, 2018-ban ugyanakkor 9600 milliót, vagyis majdnem a 15-szörösét. Ki kompenzál itt kicsodát? 

Azt állította Szijjártó Péter külügyminiszter (Washingtonban, a vallásszabadság előmozdításáról tartott nemzetközi konferencián), hogy Magyarország felelősséget visel a világon üldözött keresztényekért, és reméli, hogy a nemzetközi szervezetek is fel fognak lépni a keresztényüldözés ellen, amiről csak a lehető legkevesebbszer hajlandók nyíltan beszélni.

Ezzel szemben a tény az, hogy a nemzetközi szervezetek természetesen erről is elítélően beszélnek, ellentétben a magyar kormánnyal, amely például soha sehol nem tiltakozik sem a keresztények, sem a muzulmán vallású ujgurok üldözése miatt Kínában. A konferencia alkalmából pedig Trump elnök a Fehér Házban fogadott vallási üldözötteket, és nem tett kivételt: volt köztük ujgur és rohingya muzulmán, Falun Gong-hívő, tibeti buddhista, és igen, kínai keresztény is. Ilyen a washingtoni csőlátás a magyarhoz képest.”