Szabados elvtárs

„Aki fogalmat kíván alkotni arról a kíméletlen harcról, ami a Fidesz és az MSZP közt zajlik, annak figyelmébe ajánlom az alábbi történetet. Pesterzsébet polgármestere, Szabados Ákos elvtárs régi szoci bútordarab, huszonegy éve vezeti kerületét, Gyurcsány uralma idején országgyűlési képviselőként szolgálta a Pártot, a Népet és Hazánk Bölcs Vezérét. Bár a 2014-es választáson már függetlenként indult, de mozgalmi múltjának hála, továbbra is elnyerte a Szocialista Párt támogatását. Az erzsébetiek szerencséjére Szabados elvtárs is bekerült az idén a Momentummal, az LMP-vel és a Jobbikkal kiegészült MSZP-Párbeszéd-DK All Star-válogatottba, melyben csupa olyan magasan képzett ellenzéki lokálpatrióta kapott helyet, mint a Belvárosban ötödáron ingatlanhoz jutó NER-oligarcha élettársa, Tüttő Kata, vagy a II. kerület egykori polgármestere, az idei zsákmányán, Zuglón többször is átutazó Horváth Csaba. Ők azok a kerületi polgármester-jelöltek, akik készen állnak felszabadítani Budapestet, és restaurálni a fényes emlékű Demszky-korszakot.

Csakhogy Szabados elvtárs, a felszabadító hadsereg főtisztje a csata előtt három hónappal egy másik behívót is kapott, mégpedig magától Orbán Viktor vezérlő tábornok úrtól. »Szabados elvtárs! Jó elvtárs vagy, szeretnek az emberek, mi is jól elüzletelünk veled, ahogy Karácsony elvtárssal, Tüttő elvtársnő gyermekeinek édesapjával, Leisztinger elvtárssal meg az MSZP budapesti elnökével, Molnár Zsolt elvtárssal. Sajnos nincs jó jelöltünk Pesterzsébeten, megtennéd, hogy szögre akasztod a szegfűcímeres vörös mezedet, és a mi narancsszínű mezünkben futsz ki a pályára?«

Szabados elvtárs elgondolkodott. »A nagy meccs előtt pár hónappal klubot váltani? De hát Figo megtette a Barcelonával, Ibrahimović megtette a Juventusszal, Van Persie megtette az Arsenallal – én is megtehetem! Két évtizeden át nagyon jól megéltem abból, hogy milyen sokan mennyire gyűlölik a Fideszt, élhetnék a következő egy-két évtizedben ugyanilyen jól, vagy akár jobban is abból, hogy milyen sokan mennyire utálják az MSZP-t! A kerület lakossága is változik: egyre több köztük a fideszes. Én ne szeretném annyira a választóimat, hogy ne váltsak világnézetet a kedvükért?« – így tanakodott magában Szabados elvtárs.

Karácsony és Molnár elvtársak türelmesen vártak Szabados elvtárs döntésére. Nem mondták, hogy már a dilemma is elfogadhatatlan. Karácsony Gergely a vívódó Szabadost látva elégedetten gondolt arra, milyen határozott vezető is ő, aki minden kést habozás és moralizálás nélkül hagyott egykori harcostársai hátában, akár Schifferről, akár Botkáról, akár Juhászról, akár Jávorról volt szó. Várták, miként dönt Szabados elvtárs. Várták, hogy megérkezzen az üzenet a Budai Várból: »gyerekek, mégsem ő lesz a jelöltetek, keressetek valaki mást!«

Örömmel jelentem minden Soros Györgyöt gyűlölő, heteroszexális, antikommunista magyar embernek, hogy Szabados Ákos elvtárs csatlakozott Orbán Viktorhoz, Bayer Zsolthoz, Thürmer Gyulához, Tarlós Istvánhoz, Fásy Ádámhoz, Bede Zsolthoz, Németh Sándorhoz, Semjén Zsolthoz, Bencsik Andráshoz, Köves Slomóhoz, Rogán Antalhoz és Németh Szilárdhoz. Csapást mértünk Keletázsiára, és továbbra is hadban állunk a magyarellenes baloldallal – ugyanakkor van bennünk nagyvonalúság: megosztozunk a parkolási pénzeken, ők adnak embert, ha kell, mi meg segítünk nekik olcsó lakáshoz jutni az V. kerületben, közben újra meg újra megvédjük tőlük a hazát, és megállítjuk a bevándorlást. Ez a harc lesz a végső. Ilyen ez a polgárháború.”