Reménytelenség a kettészakadt Amerikában
Sokáig élt a hit, hogy a magas egyenlőtlenség az Egyesült Államokban a mindenki előtt álló nagy lehetőségek velejárója, azonban a közelmúltban számos tanulmány megcáfolta ezt. Graham elemzése szerint az egyenlőtlenség nem ösztönzi a szegényeket, hanem megfosztja őket a reménytől, ennek pedig súlyos gazdasági hatásai vannak. Arra kérdez rá, hogy a feketék vagy a fehérek, a városiak vagy vidékiek bizakodnak-e jobban a jövőben.
A jövedelmi és esélyegyenlőtlenség drasztikusan növekszik az Egyesült Államokban. Chetty és társai (2017) új tanulmánya szerint 1940-ben a gyermekek 90 százaléka reménykedhetett abban, hogy magasabb jövedelme lesz, mint szüleinek, 1980-ban viszont már csak a gyermekek 50 százaléka remélhette, hogy előrébb léphet szüleihez képest.
Egyenlőtlenség alatt nem csupán a jövedelmeket kell érteni: Graham hivatkozik új könyvére, amelyben az egyenlőtlenség olyan további dimenzióit vizsgálja mint a boldogság, stressz, düh és remény.
Ezek közül is a remény a legerősebb: ez határozza meg, hogy az emberek hajlandóak-e beruházni a jövőjükbe.
A szegények részéről minden beruházás nagyobb áldozatokat követel mint a gazdagok esetében, ezért csak azok fektetnek a jövőbe, akik nagy reményeket táplálnak iránta. A kijózanító valóság azonban az, hogy az Egyesült Államokban a remények és törekvések terén is két részre szakadt a társadalom. A reménytelen helyzetűek pedig a legkevésbé hajlandóak befektetni a saját jövőjükbe.
Márpedig az adatok alapján Amerika két részre szakadt, a leggazdagabbak (beleértve a felső középosztályt) mindinkább elkülönülnek. E felső középosztály pedig, miként azt Reeves 2017-es könyvében kifejti, mindinkább útját állja a szegényebbek felemelkedésének, mivel a szakpolitikákra és szabályozásokra kifejtett befolyása akadályozza a szegények mobilitását. A két Amerikát számos jellemző különbözteti meg egymástól: a képzettség, a munkahelyek színvonala, a házassági ráták, a fogvatartottak aránya, a várható élettartam, vagy éppen a megelőzhető halálesetek (öngyilkosság, droghasználat) számának különbségei egyaránt jól jelzik a két Amerika közötti szakadékot.