Keményen figyelmeztették Macront, amit csinál, annak nem lesz jó vége (VIDEÓ)
Macronék szerint viszont addig kell támogatni az ukránokat, ameddig csak lehet.
Az Európai Unió tagállami vezetői egy sor fontos témáról tárgyaltak a csúcson.
Nyitóképen: Rutte holland, Frederiksen dán, Meloni olasz és Orbán Viktor magyar kormányfő az EU-csúcson (Dursun Aydemir / ANADOLU / Anadolu via AFP)
Ismét összeült az Európai Tanács, az EU tagállami vezetőinek köre. Ez alkalommal is fontos témákról tárgyaltak a vezetők.
Az Európai Bizottság részéről azt javasolták, hogy az EU-ban befagyasztott orosz vagyonelemekből származó profit 90 százaléka kerüljön bele egy olyan EU-pénzalapba, amivel Ukrajna felfegyverzését finanszírozzák. A másik 10 százaléknyi összeg pedig az ukrán költségvetésbe folyna bele. A Bizottság szerint évente mintegy 2,5-3 milliárd eurós összegről van szó,
amit az oroszoktól elvéve Ukrajna támogatására tudnak fordítani.
Németország és Franciaország vezetői támogatják ezt a tervet. A katonailag semleges tagállamok, mint Ausztria, Írország és Málta viszont problémásnak találja ezt a javaslatot. Karl Nehammer osztrák kancellár például azt akarja, hogy a pénzt ne fordítsák fegyverekre és lőszerre. Charles Michel európai tanácsi elnök szerint viszont erre a problémára is tudnak megoldást találni.
Az EU-csúcsra bejelentkezett videón Volodimir Zelenszkij is. Az EU-t arra sürgette az ukrán elnök, hogy menjenek még tovább, hogy Oroszország érezze meg a háború költségeit és a béke szükségét.
Zelenszkij arról is beszélt: szerinte „megalázó” Európa számára, hogy Ukrajnának nincs elegendő lőszere a harchoz.
Az EU csúcstalálkozóján téma volt Európa védelmi kiadásainak növelése is, amihez egy javaslat szerint kötvényt bocsátanának ki, vagyis az EU tagállamai együtt vennének fel hitelt, együtt adósodnának el a fegyverkezés fokozása érdekében. Ezt Macron francia elnök és az ötletgazda észt kormányfő, Kaja Kallas erősen támogatja; a fiskálisan szigorú államok, mint például Németország, Ausztria vagy Hollandia viszont szkeptikusak maradtak. A csúcson egyelőre azt fogadták el, hogy „megvizsgálnak minden lehetőséget a források megmozdítására, és visszatérnek rá júniusban”.
Ugyanakkor azt is sürgették, hogy az Európai Beruházási Bank adjon kölcsönöket a védelmi iparnak a fejlesztések lebonyolítására.
Végül, de nem utolsó sorban az EU újabb bővítési folyamata is elkezdődhet: az EU tagállami vezetői megegyeztek abban, hogy
megnyitják a csatlakozási tárgyalásokat Bosznia-Hercegovinával.
Ursula von der Leyen történelminek nevezte a döntést.
Bosznia-Hercegovina 2016-ban nyújtotta be EU-csatlakozási kérelmét, 2022-ben vált tagjelöltté és most megkezdődhetnek a tárgyalások is. Később esedékes csatlakozása után már csak Szerbia, Montenegró, Albánia, Koszovó és Észak-Macedónia maradna kívül az EU-n a Balkánon.