Képmutató az ukrán külügy, mikor bekéreti a magyar nagykövetet

2023. január 28. 12:00

Amit az ukrán külügy művel, az a képmutatás és a diplomáciai hisztéria netovábbja.

2023. január 28. 12:00
null
Szilvay Gergely

Az ukrán külügyminisztérium beidézi Íjgyártó Istvánt, Magyarország ukrajnai nagykövetét, hogy panaszt tegyen Orbán Viktor magyar miniszterelnök Ukrajnával kapcsolatos „elfogadhatatlan” megjegyzései miatt – olvashatjuk a hírekben. Az ukránoknak az nem tetszik, hogy Orbán az új Afganisztánnak és senkiföldjének nevezte Ukrajnát egy csütörtöki, külföldiekkel folytatott beszélgetésen (melyet mi is összefoglaltunk).

A diplomáciai adok-kapok körülbelül 2014 óta fokozódott hazánk és Ukrajna között, kijevi nagykövetünket utoljára 2020 októberében idézték be az ukrán külügybe egy ejnyebejnyére amiatt, hogy Szijjártó Péter a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) jelöltjei és Babják Zoltán beregszászi polgármester melletti szavazásra buzdította a kárpátaljai magyarokat.

Igaz, az ukrán külügyminiszter nem sokkal korábban, 2020 nyarán aggodalmát fejezte ki a kijevi magyar nagykövet sajtónyilatkozata miatt, ugyanis Íjgyártó István arról beszélt, Magyarország nem hagy fel a NATO és Ukrajnai közötti kapcsolattartás blokkolásával, mert három kérdés még nem rendeződött számára kielégítően a magyar kisebbséggel kapcsolatban.

Ez a lépés meglehetősen nevetséges volt, tekintve, hogy

az ukránok 2014 óta erősen magyarellenes-nacionalista üzemmódban vannak,

és a blokkolások feloldásához elég lenne, ha visszaadnák a magyarok 2014 előtti jogait, ami viszonylag egyszerű lépésnek tűnik. Rögtön barátibb lenne a viszony.

Mit is nyilatkozott 2017-ben a Mandinernek Ulana Suprun, Ukrajna akkori egészségügyi minisztere, aki letagadta kettős állampolgárságát, és az amerikaiak embere volt? Azt, hogy szerinte az ukrajnai kisebbségek ukránok. Bicskanyitogató nyilatkozat volt, főleg egy Amerikában felnőtt ukrán részéről.

Az egész ukrán bekéretősdi tehát több okból is nevetséges. Egyrészt azért, mert a magyar kissebséggel való bánásmód miatt akár hetente bekérethetnénk a budapesti ukrán nagykövetet. Az, ami Munkácson folyik, az a magyarellenes ukrán nacionalista akciósorozat például mindenképp megérne egy beidézést.

Másrészt azért, mert az előző ukrán nagykövet, Ljubov Nepop a háború kitörése óta folyamatosan inszinuálta hazánkat. Viselkedése persze valahol érthető volt, nyilván nehéz volt higgadtnak maradnia ebben a helyzetben, s valószínűleg az offenzív tempó kijevi direktíva lehetett – esetleg mindkettő. De a magyar kormány tűrte a felháborító kijelentéseit, elküldte Németh Zsolt külügyi bizottsági elnököt „megsimogatni” Ljubov Nepop buksiját is, jó hogy nem egy pszichoterápiát fizetett neki. Pedig normál esetben már rég kiutasították volna az országból azt a diplomatát, ha így ténykedik. Nepopot végül 2022 nyarán hazahívták, gondolom azért, mert változott a kijevi külügy retorikai taktikája – és mert nem volt végül kormányváltás hazánkban. Sőt.

Harmadik okként pedig megemlíthetném azt, hogy számos politikus és közéleti személyiség ki van tiltva Ukrajnából, ráadásul az ukránok nem szeretik őket erről értesíteni, szóval akkor tudják meg, amikor a határra érnek. Szóval

számos súlyos okunk lenne keménykedni a budapesti ukrán nagykövettel és az ukrán diplomáciával, mégsem tesszük.

Erre a hiperérzékeny ukrán diplomácia fennakad a magyar miniszterelnök amúgy igaz szavain, és bekéreti a kijevi magyar nagykövetet. Miközben Orbán Viktor lényegében azt mondta, hogy az oroszok miatt lesz Ukrajna senkiföldje és új Afganisztán, tehát ez a kijelentés nem nevezhető oroszbarátnak. Ráadásul

a kormányfő korábban nevezte hősöknek is az ukránokat.

A realitások pedig realitások, akár szembe néznek ezzel az ukrán politikusok, akár nem.

Szóval amit az ukrán külügy művel, az  a képmutatás és a diplomáciai hisztéria netovábbja. Érthető, persze, a háború árnyékában minden túlérzékenység érthető. De egyben nevetséges és szánalmas is.

 

Nyitóképünk illusztráció: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko

Összesen 169 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Házam Hazája
2023. január 28. 23:04
Az oroszok kijelenthetnék, hogy a kárpátaljai magyarok nyugodt szívvel megadhatják magukat, mert őket törökországban helyeznék "fogságba"!
Akitlosz
2023. január 28. 22:22
"akár hetente bekérethetnénk a budapesti magyar nagykövetet." Budapesten van magyar nagykövet??? Ki? Csak nem az árnyékkormányé?
Kamcsatka5
2023. január 28. 21:26
A Fuggerék szarosgyurija nélkül ezek nem lennének sehol!
Palatin
2023. január 28. 21:06
Egy orosz, ha Ukrajnába megy, hazamegy a történelmi hazájába. Ukrajna egy elég "érdekes" ország. Ahogy a Biblia szerint Isten a férfi bordáiból alkotta a nöt, úgy kelt életre Oroszország/Szovjetunió bordáiból Ukrajna is. Nézzük csak a térképet: https://www.valaszonline.hu/wp-content/uploads/2022/03/274179815_130934049489271_7958388682380502613_n-1.jpg Az egész ország "ajándékokból" tevödik össze, a magyar "ajándékot" a Kárpátalját is beleértve. Ha valaki ismeri Oroszország és Ukrajna történetét, beleértve a 2. világháború történetét is, az nem csodálkozik azon, hogy ez a háború kitört, mert ennek egyszer ki kellett törnie. Hogy a világháború alatt, kezdetben a németek orosz földön olyan gyorsan elöre törtek, annak egyik oka az volt, hogy az ukránok együttmüködtek a nácikkal. A szovjet gyözelem elsösorban az oroszoknak köszönhetö. Minthogy a szovjetek célja természetesen az volt, hogy a németek ne tudják öket mégegyszer megtámadni, le akarták öket területileg is gyengíteni. De mivel nem voltak határosak Németországgal, Lengyelországot 3-400 km-el nyugatra tolták, több mint két Magyarországnyi lengyel terület került a Szovjetunióhoz, amit a lengyelek nagyjából nyugaton Németországból megkaptak. Tehát ezek a lengyel területek kvázi szovjet, de nem ukrán, hadizsákmánynak tekintendök. Sztálin, - aki, mint Chruscsov is, azt hitte, hogy a Szovjetunió örökéletü lesz, nem tudta, kik jönnek utána -, a Lengyelországból elcsatolt területek nagy részét Ukrajnának ajándékozta, akik a háború vége felé már eléggé hösiesen harcoltak, (amikor már az ukrán nácikat kiiktattát, az ellentámadás lendületbe jött, azelött sumákoltak). Tehát ma Uktajna tulajdonképpen bitorolja a szovjet hadizsákmányt. Moszkvának nyilván ez sem tetszik. Ukrajna a közösen elejtett zsákmánnyal meg akart lépni. Miután Ukrajna önálló lett, az USA rögtön kapcsolt, hogy végre itt az alkalom, hogy az oroszokkal leszámoljanak. A német újraegyesítéssel úgy látták, hogy a Szovjetunió/Oroszország elég "gyenge" (6500 atomtöltettel, bruhahaha...) ahhoz, hogy egy cseles húzással harapófogóba foghatják. Bár a jámbor, hiszékeny Gorbacsovnak megigérték, hogy a Nato nem fog keletre terjeszkedni, de ez csak szándékos beetetés volt. Bár a németek és franciák kezdetben ellene voltak az oroszok nyilt provokálásának, de aztán beadták a derekukat. Ukrajna felvételét a Natoba viszont még Merkel is hevesen ellenezte, de az USA nem engedett. Ez az oroszoknak egy sötétvörös vonal volt. Az USA elkezdett beköltözni Ukrajnába olyannyira, hogy már csak az atomfegyverek hiányoztak onnan, Moszkvára irányítva, attól 400 Km-re. No ekkor szakadt el Putyin cérnája. Aki ezen csodálkozik, az tényleg nagyon zöldfülü. Azt is tudni kell, hogy az oroszok, ha szorítóba kerülnek, nem majréznak sokat, bevetik az atomfegyvereiket.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!