Észt miniszterelnök: Ha Ukrajna elesik, veszélybe kerül egész Európa!
Kaja Kallas szerint Észtországnak esze ágában sincs katonákat küldeni Ukrajnába, de jobb, ha erről Vlagyimir Putyin nem tud biztosat.
Huszt, Técső, Visk, Hosszúmező és Máramarossziget – az öt egykori, ma Ukrajnához és Romániához tartozó koronaváros tartott találkozót immár kilencedik alkalommal Visken. Grezsa István kormánybiztos a találkozón hangsúlyozta: egyre több gyereket íratnak be errefelé magyar iskolába, így van remény, hogy megmarad a magyarság.
Öt egykori, jelenleg Ukrajnához és Romániához tartozó máramarosi koronaváros, Huszt, Técső, Visk, Hosszúmező és Máramarossziget találkozóját szervezték meg kilencedik alkalommal vasárnap a kárpátaljai Visken, ahol koszorúzást, ökumenikus istentiszteletet és kulturális programokat tartottak.
A viski református templomban Grezsa István, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja fejlesztési feladatainak kormányzati koordinációjáért felelős kormánybiztos hangsúlyozta: ma erős hitre van szükség, mert nagy perspektívátlansággal, kilátástalansággal és szegénységgel küzd Kárpátalja, különösen a Felső-Tisza vidéke és a Máramarosi-medencébe szorult, az asszimiláció által is veszélyeztetett magyarság.
A politikus emlékeztetett arra, hogy az utóbbi években felcsillant a remény, mert megmozdult a Felső-Tisza vidékének szórványmagyarsága, egyre több gyereket íratnak be magyar óvodába és magyar iskolába, működik a magyar iskolarendszer. Magyarország kormánya elkötelezte magát, hogy felépíti, megőrzi és megszervezi a magyar jövőt a Felső-Tisza-vidéken, ha ebben a helyi magyarság partner lesz – jelentette ki Grezsa István.
A kormánybiztos kifejtette, hogy a koronavárosok találkozója egy csaknem 700 esztendővel ezelőtti történelmi eseményre épül: Károly Róbert király 1329-ben emelte koronavárosi rangra a sókitermeléssel és -kereskedelemmel foglalkozó öt települést. Hozzátette: a rendezvény azonban nem a múltról szól, hanem a jövőbe mutat. Trianon 100. évfordulójához közel különös jelentősége van annak, hogy ez a találkozó a határokat figyelmen kívül hagyva összefogja a két országba szakadt máramarosi koronavárosok magyarságát – emelte ki Grezsa.
„Túl kell lépnünk a mérhetetlen veszteség okozta feldolgozhatatlan fájdalmunkon, inkább merítsünk reményt és erőt abból az elpusztíthatatlan élni akarásból, amely mindig is jellemzett bennünket, magyarokat történelmünk folyamán, hiszen túléltük a tatárt, a törököt, a Habsburgokat és a szovjetet; itt vagyunk, zsúfolásig megtöltjük a viski református templomot” – fogalmazott.
A szeretet fontosságáról szólva a kormánybiztos a család szerepét hangsúlyozta, ehhez szorosan kapcsolódik a szülőföld és nemzetünk szeretete, amely a családon belüli szeretettel együtt a szülőföldön való megmaradás záloga – mondta.
A koronavárosok egész napos találkozóját kulturális programok, kirakodóvásár és gyerekek számára szervezett kézműves foglalkozások színesítik.
Az egykori Máramaros megye, melynek központja Máramarossziget, a trianoni békediktátum következtében félig Romániához, félig pedig Csehszlovákiához került, utóbbi, északi része később a Szovjetunió, majd Ukrajna része lett.
(MTI)