Minden eddiginél jelentősebb kiállítással tiszteleg a Magyar Nemzeti Galéria a hazai festészet egyik legkülönösebb, Csontváry Kosztka Tivadarhoz hasonlóan társtalan alkotója, Gulácsy Lajos munkássága előtt.
A nagy háború kitörésének híre Velencében érte Gulácsy Lajost, s a válaszreakcióként adott ideg-összeroppanás visszavonhatatlanul megpecsételte azt a gazdag alkotói periódust, amely a századforduló óta töretlenül és figyelemre méltó gazdagságban bontakozott ki.
1914 augusztusában nemcsak a boldog békeévek süllyedtek el végérvényesen, de az a világ is néhány év alatt szertefoszlott, amit egy kivételes képességű magyar festő bő évtized alatt teremtett Magyarország és az inspiráló atmoszférájú itáliai városok között ingázva.
Bár a Józsefvárosban szerény, de tisztes polgári körülmények között felnőtt Gulácsy
sőt a korszak hazai képzőművészeti és irodalmi életének is elismert és teljes jogú tagja volt, művészete egyedinek, társtalannak és követők nélkülinek mondható.
Hatottak rá a preraffaeliták, a szecesszió és a szimbolizmus, és olykor az impresszionisták természetelvű és látványalapú szemlélete is megnyilvánul tájábrázolásain. Rajongott Dante költészetéért és a kora reneszánsz művészetért, és ismételten megmerítkezett a rokokó excentrikus világában is.
Amennyiben úgy gondolnánk, hogy képtelenség ennyi mindenből táplálkozva koherens életművet létrehozni, cáfolatként maguk művek kínálkoznak: Gulácsy számtalan impulzusból táplálkozó művészete
A festő univerzumának kvintesszenciája az általa kitalált ország, Na’Conxypán, melynek éteri hangulatú városait és tájait nemcsak humoros és groteszk alakokkal népesítette be, de saját nyelvet is alkotott nekik.
Soha olyan teljességre törekvő tárlat nem mutatta még be az oeuvre-t, mint a Magyar Nemzeti Galériában Bellák Gábor és Plesznivy Edit művészettörténészek kurátori munkájának köszönhető Gulácsy. Na’Conxypan hercege című életmű-kiállítás. A Bartók-tavasz művészeti hetek részeként megnyíló tárlat több tematikus szekcióban vezeti végig és avatja be a látogatót Gulácsy festészetébe. A művészettörténeti hivatkozások és utalások mellett képet kapunk az Itália iránti vonzódás kialakulásáról: ha összeadjuk az ott töltött időt, mintegy három évet élt és dolgozott Olaszországban, ott készült vázlatai pedig itthoni munkáit is megalapozták.
A kiállítás külön szekciót szentel a baráti és kollegiális kapcsolatoknak, a csoportos és egyéni kiállításokon túl pedig az irodalmi kapcsolódásokról és a színházi munkákról is képet kapunk.
és külön szekció foglalkozik a kertek, tájak és emberek ábrázolásával, valamint a férfi és a nő kapcsolatát megjelenítő művekkel.
A kiállítás Gulácsy kívülállóságára is kitér, majd a háború nyomán született drámai és megrázó képek következnek, ahonnan egyenes út vezetett az alkotás teljes feladásáig. A festő utolsó éveit elmegyógyintézetekben töltötte, teljes katatóniában, miközben a barátok és kollégák a végsőkig bíztak felépülésében. Életének tragikus végkifejlete volt, de művészete nélkül elmondhatatlanul szegényebb lenne a magyar festészet története.
Gulácsy. Na’Conxypan hercege.
Az életmű-kiállítás augusztus 27-éig tekinthető meg a Magyar Nemzeti Galériában
Nyitókép: Dante találkozása Beatricével, 1906 körül
Képek: Magyar Nemzeti Galéria
Hónapokig tartó viták után megszavazták a Kijevet támogató hatalmas segélycsomagot Washingtonban: fegyverek, lőszer és pénz érkezhet Ukrajnába. Kérdés, mire lesz elég a segítség. Hajdú Tímea írása.
A korrupciót mint kampánytémát szoros egymásutánban utasították vissza a magyarok, a törökök, a lengyelek, a szlovákok és a horvátok is.
Milyen esélyei vannak a jobboldalnak az EP-választáson és az Egyesült Államokban? Mit gondol a Magyar Péter-jelenségről? Interjú az Alapjogokért Központ főigazgatójával.
A CPAC kiváló alkalom a személyes kapcsolatok továbbépítésére.
Kulcsfontosságú választásokat előz meg az idei CPAC Hungary, amelyre a világ minden tájáról érkeznek hazánkba konzervatív politikusok és véleményformálók. Megnéztük, hogyan áll most a jobboldal szénája Európában és az Egyesült Államokban.
Az uniós jog elsőbbségét feltételekhez kell kötni, nemzeti alkotmányos pajzsok elfogadására van szükség, és olyan bírókra, akik készen állnak alkalmazni – véli Anne-Marie Le Pourhiet francia alkotmányjogász, aki az MCC Reclaiming our European Future című nemzetközi konferenciáján járt hazánkban.
A Dunaszerdahely a beszámolók szerint „a szezon legemlékezetesebb meccsét” játszotta.
A hadijelentés szerint az orosz hadseregnek négy frontszakaszon sikerült előretörnie.
