A szerző az Alapjogokért Központ európai uniós kutatási igazgatója
2023 felvezető év az európai politikában. Ez még akkor is igaz, ha az idén is számos, az európai politika irányát meghatározó tagállami választás áll előttünk: Törökország, Lengyelország és Spanyolország mind fontos állomás. Utóbbi kettőben
a választás kimenetele az európai jobboldal jövője szempontjából sem közömbös.
A felvezető évek sajátossága, hogy ekkor kell befejezni az „életművet”, lezárni az adott politikai kurzust, ciklust meghatározó főbb elképzeléseket, kommunikálni az elért eredményeket. A kampány csatazajában, 2024 tavaszán erre már kevésbé lesz lehetőség. Nehéz feladat azonban meghatározni, hogy a jövőre leköszönő Európai Bizottság és az Európai Parlament milyen pozitív örökséget hagy az utókorra. Az uniós polgárok által érzékelhető eredményekről ugyanis nem könnyű beszámolni.
Igazságtalanok lennénk, ha nem tennénk hozzá, hogy nehéz időszak volt az előző négy év, voltak benne az uniós vezetők döntési kompetenciáján kívüli adottságok: koronavírus-járvány, orosz–ukrán háború, hogy csak kettőt említsünk a legfontosabbak közül.
A felmerülő problémák, a váratlan helyzetek kezelési módja azonban el lett hibázva.
Jó példa erre a korrupciógyanús uniós vakcinabeszerzés, aminek során hamarabb részesültek Európában gyártott vakcinából EU-n kívüli országok, mint az uniós polgárok. Ebben pedig nem kis szerepet játszott Ursula von der Leyen, akinek a Pfizer vezérigazgatójával folytatott sms-váltásáról a mai napig nem tudni részleteket.
Az elhibázott szankciós politika, amely nem állította meg, nem kényszerítette rá a harci cselekmények beszüntetésére az agresszor Oroszországot, lelassította az európai gazdaságot, és a szankciós infláció révén hozzájárult valamennyi európai háztartás megélhetési körülményeinek romlásához. És mindezt tetézik olyan ügyek, mint az utóbbi évtizedek legnagyobb korrupciós botránya, amelyben az EP baloldali képviselőcsoportjainak tagjai közül hetente tartóztatnak le valakit a hatóságok. A figyelmes szemlélődő számára kiderülhetett, hogy rendszerszintű problémákkal állunk szemben, nem egyszeri alkalommal. Az EP elnöke, Roberta Metsola például 142 alkalommal „felejtette el” bejelenteni, hogy ajándékban részesítették, és többek között egy burgundiai luxusutazás is napfényre került.
Az uniós vezetés megméretett és könnyűnek találtatott,