Izgalmas kiállítással és pazar katalógussal ünnepli grafikai gyűjteményének százötven éves fennállását a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria. A Leonardótól Miróig – Papír/forma: Százötven éve rajzok és grafikák bűvöletében című tárlat e műalkotások fejlődésének a középkortól egészen napjainkig tartó ívét villantja fel a látogatóknak.
Joób Kristóf írása a Mandiner hetilapban.
A tárlat, illetve a hozzá kapcsolódó, Papír/forma. Nyolc évszázad legszebb rajzai és sokszorosított grafikái a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményeiben című katalógus egyszerre két történetet, vagy inkább „történetet a történetben” kíván elmesélni a látogatónak-olvasónak. Az Esterházy hercegektől származó állami gyűjtemény létrejöttének és fejlődésének százötven éves történetéből egyben a rajz és a sokszorosított grafika mint képzőművészeti műfaj nyolc évszázados alakulása is kibontakozik.
A kiállítás és a katalógus olyan izgalmas utazásra invitálja a figyelmes befogadót, amely során nem csupán esztétikai élményekkel lesz gazdagabb. Érdekes dolgokat tudhat meg a művészi technikák fejlődéséről, az európai és magyarországi műgyűjtés történetéről vagy arról, hogyan változott a rajzok és a grafikák megbecsültsége a képzőművészeti alkotások körében.
A tárlat és a katalógus közötti szoros kapcsolat egyébként szinte kézzelfogható, mivel a múzeum Michelangelo termében megrendezett kiállítás installációja a katalóguskötet stíluselemeiből merít, és minimalista formanyelve szembeötlően harmonizál az eredetileg neoreneszánsz kialakítású térrel. Mindehhez hozzájön az a körülmény is, hogy a tárlat egyben a múzeumi élet újraindításának a nyitánya is a Szépművészetiben.
A kiállítás a gyűjtemény ritkán látható, legértékesebb rajzait és grafikáit mutatja be. Így Dürer, Leonardo, Raffaello, Rembrandt, Rubens, Francesco Guardi, Goya, Barabás Miklós, Delacroix, Munkácsy, Van Gogh, Cézanne, Toulouse-Lautrec, Picasso, Schiele, Rippl-Rónai, Aba-Novák, Miró és Jaume Plensa egy-egy kivételes alkotása is látható, továbbá néhány kiemelkedő új szerzemény. A kurátorok, Bódi Kinga és Bodor Kata negyvennégy műbe sűrítették a múzeum különböző magyar és nemzetközi gyűjteményegységeinek bemutatását. A művek által felrajzolt ív egy kora 15. századi ismeretlen csehországi mester pergamenre festett iniciáléjától Maurer Dóra 13 nyom című, 2016-ban készült digitális nyomatáig tart. A katalógus nagyobbat merít a benne szereplő ötszáznegyven alkotással.
A teljes állományhoz képest azonban mindkét fenti szám eltörpül: a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményegységei több tízezer rajzzal, illetve százezres nagyságrendet számláló sokszorosított grafikai anyaggal rendelkeznek. Ez is jól érzékelteti, hogy milyen kihívást jelenthetett a válogatás összeállítása. Persze önmagában a tény, hogy ekkora nemzetközi és magyar történeti ívet saját anyagból fel lehet rajzolni, már óriási dolog.
Hónapokig tartó viták után megszavazták a Kijevet támogató hatalmas segélycsomagot Washingtonban: fegyverek, lőszer és pénz érkezhet Ukrajnába. Kérdés, mire lesz elég a segítség. Hajdú Tímea írása.
A korrupciót mint kampánytémát szoros egymásutánban utasították vissza a magyarok, a törökök, a lengyelek, a szlovákok és a horvátok is.
Milyen esélyei vannak a jobboldalnak az EP-választáson és az Egyesült Államokban? Mit gondol a Magyar Péter-jelenségről? Interjú az Alapjogokért Központ főigazgatójával.
A CPAC kiváló alkalom a személyes kapcsolatok továbbépítésére.
Kulcsfontosságú választásokat előz meg az idei CPAC Hungary, amelyre a világ minden tájáról érkeznek hazánkba konzervatív politikusok és véleményformálók. Megnéztük, hogyan áll most a jobboldal szénája Európában és az Egyesült Államokban.
Az uniós jog elsőbbségét feltételekhez kell kötni, nemzeti alkotmányos pajzsok elfogadására van szükség, és olyan bírókra, akik készen állnak alkalmazni – véli Anne-Marie Le Pourhiet francia alkotmányjogász, aki az MCC Reclaiming our European Future című nemzetközi konferenciáján járt hazánkban.
A Dunaszerdahely a beszámolók szerint „a szezon legemlékezetesebb meccsét” játszotta.
A hadijelentés szerint az orosz hadseregnek négy frontszakaszon sikerült előretörnie.
