Lehetséges, hogy a városok, a cégek és a bürokráciák működése is tisztán biológia? Hogy a természetes és a mesterséges szervezetek életét ugyanazok a szabályok határozzák meg? Az erő, a növekedés és a hanyatlás univerzális törvényének megértésével a jövő is megjósolható lehet.
2021. január 27. 12:49
p
0
0
0
Mentés
Bármilyen hihetetlen, de az élő szervezetek, a városok és a vállalatok növekedése és halála ugyanazt a biológiai törvényt követi. A neve allometrikus skálázódás, amit száz éve ökológusok jegyeztek fel, s mostanra kiderült, hogy mindenféle organizmusra, köztük a mesterségesnek tekintett rendszerekre is igaz. Lényege, hogy minden szervezet pontosan ugyanúgy reagál rá, ha mérete gyors és jelentős növekedésen megy keresztül. Ez a hatalom és az erő életciklusának természettudományos szabályrendszere, aminek mélyebb megértése politikai jelentőséggel bírhat. Miért? A 21. század számos területen – például az urbanizáció vagy a tőzsde tekintetében – az exponenciális növekedés kora. Ha feltérképezzük az emberi rendszerek rohamléptű változásának általános törvényét, láthatjuk a jövőt.
Geoffrey West brit részecskefizikus Niall Ferguson történészóriás szerint a világ ma élő legokosabb embere – de bizonyosan kivételes történetmesélő. West hosszasan munkálkodott a Teller Ede életrajzából ismert, legendás Los Alamos-i atomlaboratóriumban, majd a közeli Santa Fe Institute igazgatója lett. Ez az intézmény a bolygó legfontosabb komplex rendszereket kutató műhelye, ahol fizikusok, biológusok, közgazdászok, politikatudósok és informatikusok kutatják közösen a természetet s benne az emberi világot átszövő matematikai szabályszerűségeket. Szerzőnk személyes küldetése egy új tudomány életre hívása, az emberi intézmények – köztük kiemelten a városok – növekedésének megértése.
Ez az ünnep arra tanít, hogy egy időre szakítsuk meg a kataton körforgást, mélyüljünk el a pillanatokban, és értékeljük helyünket, hivatásunkat a világban. Constantinovits Milán írása.
Az utóbbi 30 évben a nehézségek ellenére is megtartottuk vezető szerepünket. A klímaváltozás, a munkaerőhiány és a generációváltás azonban óriási kihívást jelent.
Mitől vonzók a magyar egyetemek a külföldiek szemében? Mikor kerülhet pont az Erasmus-ügy végére? Interjúnk a magyar felsőoktatás és kutatás nemzetköziesítéséért felelős miniszteri biztossal.
Marco Rossi szövetségi kapitány kihirdette a nemzeti együttes bő keretét. E 34 labdarúgó közül kerül ki az a 26, aki Magyarországot képviseli nyáron Németországban. Seregszemlénk az Európa-bajnokságra készülve.
Orbán Viktor miniszterelnök Hszi Csin-ping kínai államfőt fogadja a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtéren május 8-án. A kínai elnök három napot tartózkodott Magyarországon állami látogatáson a diplomáciai kapcsolatok felvételének 75. évfordulóján. A tárgyalások eredményéről Közélet rovatunkban olvashatnak részletesen.
Jelenléte betöltötte az egész teret, és megtelének mindnyájan a Magyar Péter iránti hamis szeretettel és reménységgel, holott azt sem tudják vala, kicsoda.
Matús Sutaj Estok úgy fogalmazott, hogy az egyik verzió szerint a bűncselekmény hátterében „bizonyos emberek csoportja” állhat, amelynek tagjai „egymást bátorították, illetve támogatták e bűncselekmény elkövetésében”.
p
5
0
37
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!