Svédország évtizedek óta a gazdasági bevándorlók és a menekültek kiemelt célpontja. A naiv idealizmus kora most lezárulhat: miután hónapok óta klánháborúk sújtják a városok utcáit, a minap a szocdem kormányfő kezdett beszélni a bűnözés és a migráció összefüggéseiről.
Kovács Emese írása a Mandiner hetilapban.
A skandináv államokról sok dolog juthat az olvasó eszébe: hosszú nappalok, folyamatosan hideg időjárás, rénszarvas, szauna, sajátos fanyar humor, vendégszeretet – és persze a jóléti állam, a gazdagság. Valóban: a kommunizmus évtizedei alatt óriási gazdasági hátrányt begyűjtő Közép- és Kelet-Európából nézve az életszínvonal igen magas. A világ leggazdagabb és sok tekintetben legsikeresebb térségének vonzereje természetesen sokkal távolabbra is elhatol: az előző évtizedekben – az unióból érkezők mellett – sok harmadik országbeli munkavállaló és menedékkérő próbált szerencsét Észak-Európában.
Svédország kiemelkedő célpont a jobb életre vágyóknak, ami a multikulturális, nyitott társadalom eszményével kiegészülve tekintélyes méretű bevándorlóközösségeket vonzott néhány évtized alatt. A menekültek és gazdasági bevándorlók tömegeire építő modell papíron rendkívül sikeresnek látszott: hasított a gazdaság, a jóléti szociális modell mindenkinek kínált valamilyen anyagi segítséget. És persze mindeközben sokszínű és mosolygós svédek hirdették mindenütt, hogy a multikulturalizmus működik, mindenki boldog, nincs itt semmi látnivaló.
„A helyzet súlyosságát most már a politikai elit is érzékeli”
A kétségkívül létező pozitív példákra építő optimista bevándorlási narratíva árnyékában azonban egyre súlyosabb feszültségek kezdték terhelni a mindennapokat, és mind gyakrabban mutatkozott meg az integrációs deficit, vagyis a nagy bevándorlótömegek beilleszkedésének kudarca: a nagy munkanélküliség, a kulturális-vallási súrlódások, a földrajzi elkülönülés (értsd: gettósodás), illetve a romló bűnözési statisztikák. A növekvő bűnözés kiemelten fontos mindennapi élmény több nagyváros – korábban kifejezetten élhető – negyedeiben. A svéd politikai elit évtizedeken keresztül nem vett tudomást a problémákról, azonban a 2015-ös migrációs válság óta elkerülhetetlenül közeledett a pillanat, amikor kénytelen reflektálni az egyre nyilvánvalóbb és szélesebb körű társadalmi elégedetlenségre. Nos, több mint öt évet kellett rá várni.
A hallgatás spirálja
Hónapokig tartó viták után megszavazták a Kijevet támogató hatalmas segélycsomagot Washingtonban: fegyverek, lőszer és pénz érkezhet Ukrajnába. Kérdés, mire lesz elég a segítség. Hajdú Tímea írása.
A korrupciót mint kampánytémát szoros egymásutánban utasították vissza a magyarok, a törökök, a lengyelek, a szlovákok és a horvátok is.
Akár a saját segítőikről, akár iskolás lányokról legyen szó, nem válogatnak az áldozatok között.
Akik nem tudtak fizetni, azokat ingyenmunkára kényszerítették. 2024, Európa közepe.
Milyen esélyei vannak a jobboldalnak az EP-választáson és az Egyesült Államokban? Mit gondol a Magyar Péter-jelenségről? Interjú az Alapjogokért Központ főigazgatójával.
Minden eddiginél nagyobb szükségünk van egy új Európai Parlamentre.
A Dunaszerdahely a beszámolók szerint „a szezon legemlékezetesebb meccsét” játszotta.
A hadijelentés szerint az orosz hadseregnek négy frontszakaszon sikerült előretörnie.
