Százötven évvel a világra nyitás után is őrzi Japán a helyét a globális politika és gazdaság nagyhatalmai között – de az évszázados regionális feszültségek is kitartanak máig.
2019. szeptember 19. 06:00
p
0
0
0
Mentés
Meidzsi császár 1868-as nyitása után Japán gőzerővel kezdte behozni az elzárkózásból eredő lemaradását. A felfelé ívelés egészen a második világháború végéig eltartott. A kapituláció, a veszteségek mértéke és az amerikai megszállás nyomán 1868-hoz hasonlóan 1945 után is újra kellett pozicionálni az országot. A közmondásos japán fegyelemmel végigvitt háború utáni újjáépítés igazi sikertörténet lett, így az 1970-es évek elejére a távol-keleti állam megkerülhetetlen hatalommá vált. A világgazdaságban elfoglalt előkelő második helyét egészen a közelmúltig, Kína megerősödéséig megtartotta.
Elődeivel ellentétben Abe Sinzó karakteres konzervatív- nacionalista politikát folytat
KELET-ÁZSIAI LŐPOROS HORDÓ
Miután a kistigris Dél-Korea után immár Kínával is számolni kell gazdasági téren, Japán mindkét országgal területi konflik-tusba keveredett. Az úgynevezett szigetviták – Dél-Koreával a Takesima-, avagy Dokdo-szigetek, Kínával a Szenkaku-, avagy Tiaojü-szigetek fennhatóságának megállapítása – miatt Szöul és Peking is gyakran bonyolódik diplomáciai szóváltásba To-kióval, amelyet felerősítenek Dél-Korea és Kína Japán okozta huszadik századi háborús sérelmei is.
Meg Trump. Ugyanis mindkét ország attól tart, hogy a világ dolgaiba való belecsendőrködéssel szakító új amerikai kormány nem védi meg őket, muszáj tehát szövetségeseket keresniük.
Bűn és bűnhődés az 1940-es évek, háború sújtotta Japánjában, ahol bár Godzilla is hatalmas pusztítást végez, ez ahhoz képest semmi, amit az emberek alapból is átéltek.
Egy négygólos vereség is belefért volna a mieinknek, de a lányok biztosra mentek, és magabiztosan selejtezőcsoportjukat megnyerve biztosították részvételüket a párizsi játékokon.