Csak nyoma ne maradjon!

2019. június 26. 07:42

Pilhál György
Magyar Nemzet

Az egyoldalú „Majd adok én neked!” fellépésből bizonyos kor után szülő–gyermek adok-kapok pankráció alakul ki.

„A sokoldalú polgármester azt mondta, leghelyesebben akkor cselekszik a gyermekes szülő, ha mielőbb tekintélyt szerez csemetéje előtt. Ő például a testi fenyítést is helyénvalónak tartja, amennyiben a gyermek rászolgál arra. Szerinte a jelenlegi hazai szabályozás túlságosan szigorú, eljárt fölötte az idő. Követendő gyakorlatként a rugalmas kanadai példát említette, ahol minden további nélkül el lehet páholni a gyermeket, igaz, csak úgy, hogy semmilyen külsérelmi nyom ne maradjon rajta.

(Fontosak a részletek. Ilyen például, hogy nyitott kézfejjel kell adni a visszakézből pofont, akárcsak a jobb- és balcsapottat, valamint a lengőt és a brusztflekket... Első a humánum.) »Azt gondolom, hogy ez a helyes út« – nyilatkozta a hétgyermekes idomár, igaz, gyorsan hozzátette: ahogy a gyermekek nőnek, ezek a harcos elemek szép lassan kikopnak a nevelési repertoárból. (De az is lehet – ezt már én teszem hozzá –, hogy az egyoldalú »majd adok én neked!« fellépésből bizonyos kor után szülő–gyermek adok-kapok pankráció alakul ki, amikorra pedig felnőtté válik a gyermek, már ő fogja eltángálni a nyugdíjas fatert, ha, mondjuk, az beszól neki...)”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
A bejegyzés trackback címe: https://www.mandiner.hu/trackback/150666

Ajánljuk még a témában