Friss kutatás bizonyítja, tényleg nem a migráció a megoldás

Nyitókép: Anke Waelischmiller / SVEN SIMON / SVEN SIMON / dpa Picture-Alliance

A szerzők a hatodik részben a magyar családtámogatási rendszer hatásait vizsgálták. Kiemelték, hogy 2020-ban és 2021-ben mind a születések száma, mind a termékenységi ráta emelkedett Magyarországon a COVID-19 világjárvány idején, mivel a gyermekesek szegénysége és hátránya a gyermektelenekhez képest olyan mértékben csökkent, hogy a gyermekvállalás már nem jelentett anyagi hátrányt.

„2010-ben hazánkban a gyermekvállalás sokak számára leküzdhetetlen anyagi terhet, a szegénység kockázatát, a kisgyermekes anyák számára pedig a munkahelyük elvesztésének kockázatát jelentette. Az Európai Unióban nálunk volt a második legmagasabb a szegénységi kockázatnak kitett gyermekes emberek aránya (9 százalékpont)” – értékeltek a szerzők. 

Leszögezték,

A koronavírus járvány idején, 2020-ban és 2021-ben pedig mind a születések száma, mind a termékenységi ráta nőtt hazánkban, ugyanis gyermekeseknek a gyermektelenekhez viszonyított szegénysége és hátrányos helyzete olyan mértékben csökkent, hogy a

A szerzők – Szalai Piroska, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének munkatársa, Nagy Kristóf és Varga Mátyás Zsolt – kiemelték, hogy sajnos nincsenek olyan KSH vagy épp Eurostat statisztikák, amik magukba foglalják az összes család- és gyermekvédelmi támogatást, hiszen a költségvetési kiadások mellett a családtámogatási rendszer „közvetett támogatásokat” is nyújt, különféle be nem szedett adók képében.

Megemlítették a 25 éven aluliak szja-kedvezményét, a kedvezményes lakásvásárlási hitelt, a GYED-et és GYES-t, a 30 év alatti anyák adómentességét, a babaváró hitelt, a babakötvényt, de a Nők40 programot is, amelyek pozitívan hatottak a gyermekvállalási kedvre hazánkban.

Leszögezték azt is, hogy „a magyar kormány következetesen azt hangsúlyozza, hogy a fejlett országok és a nyugati társadalmak elöregedése megállítható a gyermekvállalás ösztönzésével”.

„Ezt sokan szkeptikusan fogadták, sokan azzal érveltek, hogy a demográfiai kihívásokat, például a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát és a munkaerőhiányt a bevándorlás ösztönzésével kellene kezelni. Úgy tűnik azonban, hogy a migráció nem oldja meg ezeket a kihívásokat, mivel az illegális bevándorlók általában illegálisan maradnak a fogadó országban, nem hajlandóak munkát találni, és így további terhet jelentenek a költségvetésnek” – tették hozzá.