Szijjártó Pétert halálosan megfenyegették – az ukrán titkosszolgálat meg azóta is hallgat, mint a sír

A fenyegetés az fenyegetés. Legyen szó selyemlepedőre helyezett lófejről, újságpapírba csomagolt döglött halról („Luca Brasi már a halakkal alszik…”), névre gravírozott pisztolygolyóról vagy külügyi szolgálathoz címzett robbantással riogató levélről.

Na, nem azt mondom, hogy minden félőrült balliberális kanapéhuszár akasztást ígérő Facebook-posztja után állítsanak össze nyomozócsoportot! De ha egy ország külügyminiszterének felrobbantását ígérik ismeretlenek Ukrajnában, arra illik odafigyelni. És nemcsak a TEK-nek, amely szerv nálunk a védett vezetők életének megóvásáért felelős, hanem elsősorban az ungvári külügyminiszteri találkozót lebonyolító ukrán szakszolgálatoknak. 

A hírek szerint Szijjártó Péter január utolsó napjaiban találkozik Dmitro Kuleba kollégájával Ungváron, amelyet ismeretlen levélíró – finoman szólva – nem javasol a magyar diplomácia vezetőjének, ellenkező esetben „robbanó” meglepetés várja.

De gondoljuk csak át, ki lenne képes egy ilyen kilátásba helyezett merénylet előkészítésére és végrehajtására. 

1. Nos, Ukrajna titkosszolgálata mindenképpen. Vagyis, ha a következő néhány napban nem kerítik elő a fenyegetőt, és netán történik is valami, hát ők nem állnának éppen gyanú felett.
2. Bármely más hírszerző ügynökség, amely jelen van a térségben. Ezt alighanem összeszámolni is képtelenség, nemhogy leellenőrizni.
3. Az államhoz nem kötődő fegyveres szervezet. Mint a halállistáján magyar közéleti szereplőket, köztük Szijjártó Pétert és Orbán Viktort is szerepeltető Mirotrovec vagy az Azov ezred, amely kb. annyira áll az állami vezetés szoros felügyelete alatt, mint az oroszoknál a Wagner-csoport.
4. És persze ott vannak a félőrült magányos öngyilkos merénylők, mint az helyi képviselő, aki kárpátaljai Kereckén kézigránátokat dobált a testületi ülés résztvevőire…

Vagyis akadnak néhányan, akik készek és képesek lehetnek egy politikai merénylet végrehajtására. A levél tehát nem tekinthető üres fenyegetésnek.

De hiányolom a nyugat-európai balliberális politikai elit elítélő, elhatárolódó nyilatkozatait, és a felszólítást, hogy Ukrajna tegyen meg mindent az odalátogató külföldi politikusok életének megóvása érdekében.

De valahogy semmi…

És akkor most képzeljük el egy pillanatra, hogy Orbán Viktor elnöki találkozón Budapestre várja Volodimir Zelenszkijt… valaki pedig levélben értesíti Kijevet, hogy a népét mindenáron (értsd: erőszakos toborzással is) vágóhídra terelő diktátort (parlamenti ellenzéke nincs, választások nem lesznek…  lehet máshogy hívni…?!), Volodimir Zelenszkijt egy névre szóló lövedék várja Budapesten…

Akkor Brüsszeltől Washingtonig Strasbourgtól Berlinig mindenki a magyar hatóságok cinkos passzivitásáról beszélne.

Mert, ugye, Ukrajna egy uniós tagfelvételre alkalmas demokrácia, míg Magyarország egy büntiben lévő diktatúra… Ja, nem…

(Nyitókép: Sergei Supinsky, AFP)