Stabilitás az egyik, túlélési tülekedés a másik oldalon – itt a 2023-as közvélemény-kutatási összefoglaló

Sokkal inkább az ellenzéki térfélen volt izgalmasabb, vagy ha úgy tetszik, mozgalmasabb a 2023-as esztendő a pártpreferenciák alakulását tekintve, főleg a pártok közötti adok-kapok és az új formációk megjelenése miatt. Összegzésünkben azoknak a kutató-intézeteknek az adataira koncentráltunk, amik rendszeresen mérték év közben a pártpreferenciákat.

Erős kezdés

A Nézőpont Intézet tavaly januári, ugyanakkor már a 2024-es európai parlamenti választásokra koncentráló felmérése szerint a kormánypártok erősen kezdték az évet, 56 százalékos eredményre számíthattak volna, amely akár a mandátumok háromnegyedét is jelenthetné számukra. A DK a Nézőpont szerint 14, a Mi Hazánk és a Momentum 6-6 százalékon állt januárban. Ez a DK számára 3, a Momentumnak és a Mi Hazánknak 1-1 mandátumot jelentett volna a kiosztható 21-ből.

Az Idea Intézet ezzel párhuzamosan épp a vészharangot kezdte kongatni a Fidesz felett, a kormánypárt támogatottságának általuk mért csökkenése miatt, (amelyet a teljes népességen belül 31, míg a biztos szavazó pártválasztók között 48 százalékra mértek) elismerve ugyanakkor, hogy „a Fidesz domináns pozícióját egyetlen ellenzéki párt sem veszélyezteti.” A DK náluk a teljes népességben 12, a Mi hazánk 6, a Momentum és a Kétfarkú 4 százalékon állt.

Utóbbi a Medián februári felmérése szerint a legnépszerűbb ellenzéki párttá vált a 40 év alattiak körében. A kutatási eredmények alapján az összes pártot tekintve a Fidesz-KDNP volt ebben a kategóriában is a legnépszerűbb, a 40 évesnél idősebbek körében pedig tarolt. 

Az ellenzék ezzel együtt tavaly tavasszal újabb csapást szenvedett el, a Nézőpont február végi felmérése azt mutatta: ha akkor tartották volna az országgyűlési választásokat, 

Meglepetések

Ezzel együtt náluk is elkezdett hasítani a Kutyapárt, ahogy a Mi Hazánk is. Mindkét formációnál 9 százalékos támogatottságot mértek, felzárkózva a 12 százalékos DK mögé. A Momentum ebben a felmérésben is a parlamenti küszöbön billegett, a többiek viszont még ezt a szintet sem tudták hozni. Mindez azt jelezte – és erre a Nézőpont áprilisi felmérése is rámutat – hogy 

A nyáron sem történt jelentős változás: dacára a gazdasági válságnak és a magas inflációnak a kormánypártok támogatottsága nem csökkent. Az Idea Intézet felmérése és a és a Republikon nyári kutatása annyi változást jeleztek, hogy a Momentum 5-6 százalékra, azaz a parlamenti küszöbszintre emelkedett; DK-n kívül viszont a Mi Hazánk és az MKKP is tartotta magát. A Medián júniusi mérése pár százalékos eltéréssel, ugyanezeket mutatta ki. 

Gazdasági nehézségek

Az őszre azonban már éreztették hatásukat a gazdasági nehézségek, a Nézőpont szeptemberi felmérésében azt mutatta ki, hogy a magyarok 51 százaléka ugyan vélelmezhetően a Fideszre szavazna, de közülük minden tizedik (a választók 5 százaléka) ebben már nem biztos, a kormánypártot csak valószínűleg támogatná. A jelenség oka a szankciók és a háború okozta infláció és reálbércsökkenés lehet – írta elemzésében a Nézőpont, amelynek felmérése szerint a Mi Hazánk (9 százalék) az MKKP (8 százalék) és a Momentum (8 százalék) is felzárkózott Gyurcsány Ferenc pártja mögé (10 százalék).

Újak és régiek

A Rebublikonnál ugyanakkor nagyobb volt a differencia a DK és a többik között. Ez a kutatóintézet őszi felmérésében azt emelte ki, hogy egyre nagyobb a bizonytalanok aránya a választók között. Novemberben mindössze annyi történt, hogy az MKKP kissé visszaesett, ugyanakkor a kivont karddal a DK-nak rongyoló Donáth Anna pártja nem nagyon tudott profitálni a nagy függetlenedésből, ami az önkormányzati szinten a jeleke szerint nem is valósul meg.

Az MSZP, az LMP és a Jobbik is 2-5 százalékon mozgott év közben, ugyanakkor olyan új formációk mint a Jakab Péter által gründolt, A Nép Pártján egyes felmérések szerint novemberben meg is előzte a pártvezető korábbi pártját. A Medián pedig Vona Gábor szeptemberben alakult pártját mérte máris két százalékra pár héttel az alapítás után. A Márki-Zay Péter-féle Mindenki Magyarországa Néppárt pedig stabilan hozta egész évben ezt a támogatottságot a felmérések szerint. 

Összegezve, a Fidesz-KDNP pár százalékos hullámzása mellett az ellenzék továbbra sem tudott közelebb kerülni a kormánypártokhoz. Ugyanakkor biztos, hogy a június EP-, illetve önkormányzati választások után tisztább lesz a kép az ellenzéki térfélen, ahol lassan már megszámlálhatatlanul sok párt verseng a szavazatokért.