A 24.hu-nak nyilatkozott Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója: „A legutóbbi Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter arról beszélt, hogy a Brüsszelnek küldött válaszlevélben több mint tíz törvény módosítására tettek ígéretet. Kérdés, hogy mindez elegendő lesz-e Magyarország megítélésének változásához. A júliusban tett négy magyar vállalás első pontja az volt, hogy a mostani, körülbelül 40 százalékról 15 százalék alá csökkentik az egyszereplős közbeszerzések arányát. A kabinet a közbeszerzésekben ajánlatkérőként érintett állami szervezetek számára kiadott egy útmutatót, amelyben felszólítják őket arra: ne engedjék meg, hogy mindössze egy szereplő legyen a közbeszerzési eljárásokban" – mondta el.
A rendszer torzulása beépült a szereplők magatartásába?
„Az egyajánlatos közbeszerzések számának csökkentése valóban fontos lenne, és a júliusi vállalások közül talán ez az, ami az EB számára leginkább komolyan vehető. Ugyanakkor a kormány ezzel közvetve bevallotta, hogy tulajdonképpen az állami szerveken múlik, hány vállalat indulhat egy közbeszerzésen, vagyis hogy
Magyarországon haveri alapokon nyugvó, irányított kapitalizmus épült ki”
– értékelte tovább a helyzetet az igazgató, aki szerint további probléma, hogyha 15 százalék alá csökkentik is a szereplők számát, az még nem garantálja, hogy a tenderen résztvevő többi cég valódi versenytárs lesz, és nem pusztán látszatversenyről beszélhetünk.
„A rendszer annyira eltorzult az elmúlt tíz évben, hogy az beépült a szereplők magatartásába és várakozásaiba is. Ma már
nagyon nehéz eseti beavatkozásokkal visszaállítani a jogállamiságot és a piacgazdaságot”
– teszi hozzá. Vincze Orsolya, a K-Monitor uniós ügyekért felelős jogásza szerint pedig nemcsak az egyajánlatos közbeszerzéseknél merül fel rendszeresen a korrupciógyanú, hanem a keretszerződések, a konzorciumok közt előre leosztott tenderek, sőt, a többajánlatos közbeszerzések esetén is, hiszen gyakorlat, hogy valamelyik jelölt álajánlatot tesz, rendszerint túlságosan magas összeggel. „Önmagában az egyajánlatos beszerzések arányának leszorítása nem jelent garanciát arra, hogy a közbeszerzési korrupció jelentősen csökken” – teszi hozzá.