Covid-halálozás: valóban Magyarország vezeti a listát?

26 001 – a Nemzeti Népegészségügyi Központ gyorsszámai szerint április 22-ig ennyi honfitársunkat veszítettük el a koronavírus-járvánnyal összefüggésben. Megdöbbentő szám, több, mint például Szentendre egész lakossága. A legtöbben április 6-án vesztették életüket a járvány alatta, akkor 311-en haltak meg. Április közepe óta valamelyest csökkent ez a szám, de még mindig elég magas, szerdai adatok szerint 214 többségében idős, krónikus beteg hunyt el. Enyhe csökkenést mutatnak a járványügyi adatok Müller Cecília tisztifőorvos szerint, valamelyest mérséklődött a kórházban kezeltek száma is, de még így is magas, 7507, közülük 876-an vannak lélegeztetőgépen. 

Több sajtóorgánum is próbálta összehasonlítani az egyes országok halálozásai adatait, és megkísérelte rangsorolni azokat. Tették ezt úgy, hogy nem vették figyelembe, hogy ezek a minden nap közölt számok gyorsstatisztikai adatok, és ahány ország, annyi féle a gyakorlat a Covid-halálesetek megállapítására. A különböző módszertan alapján lejelentett halálozási számok összehasonlítása pedig téves következtetéseket szül. A téves következtetés pedig olyan, a valóságtól távol álló narratívát eredményezhet, mint az, hogy Magyarországon halnak meg a legtöbben koronavírusban.

– állítja a Pathology and Oncology Research tekintélyes orvosi szaklapban múlt héten megjelent cikk egyik magyar szerzője. 

Az elemzés az Eurostat nyilvános adatai alapján, a többlethalandóság évközi változását figyelembe véve vizsgálta a 2020-as koronavírus-járvány halálozásra kifejtett hatását az európai országokban. Az angol nyelvű tanulmány egyedülálló, hiszen az első olyan szakcikkek között szerepel, ami nem a napi  SARS-Cov-2 -fertőzés okaként jelentett halálozásra koncentrál, hanem az országok többlethalandóságára. Ez a szám mutatja meg, mennyivel többen vesztették életüket egy adott időszakban (évben, adott évek azonos heteiben). Egy-egy ország többlethalandóságát korábban az év végén szokták megállapítani, csakhogy ez a jelenleg is zajló koronavírus-járvány idején már nem feltétlen elegendő.

Ahhoz, hogy átfogóbban lássuk a járvány dinamikáját az egyes országok összevetésében, szükség van a többlethalandóság (ezen belül a heti többlethalandóság) megállapítására is. Ugyanis a naponta az egyes országok által jelentett COVID-halálozást összefoglaló honlapok, mint a Worldometer vagy a Johns Hopkins Egyetem által közölt halálozás mértéke országonként jelentősen különbözik a heti többlethalandóság elemzéséből kirajzolódó képtől. Az idézett cikk szerzői példaként említik Lengyelországot, ahol is a 2020-as többlethalandóság 71 631 fő volt, míg a koronavírus szövődménye következtében jelentett halálozás mindössze 27 118 fő. Vagyis ez alapján a lengyel többlethalandóság csak közel harmadát (38 százalékát) tették ki azok, akiknek halálát koronavírussal hozták összefüggésbe 2020 52.hetéig. Márpedig ez elég valószínűtlen.

Lengyelországban háromszorosára emelkedhet a halálozás

Tehát Lengyelországban a többlethalandóság és a koronavírus-járvány következményeként riportált halálozás jelentősen eltért, a két adat hatalmas különbségét idővel tisztázni kell, ebből pedig az következik, hogy vélhetően meg fog ugrani a most alacsonynak tűnő Covid-halálozási szám. Lengyelország az egymillió főre vetített, koronavírus okozta halálozás összevetésében jelenleg csak a 14. helyen áll, holott a várható valós szám duplájára, háromszorosára is emelkedett lehet egy későbbi, részletesebb, okspecifikus halálozási mutatókat is magában foglaló elemzése után. 

Ugyanilyen jelentős aránytalanságot tapasztaltak a cikk szerzői Romániában, ahol a többlethalandóság 33 630 fő volt, a koronavírus halálozás pedig ennek 45 százaléka. Szlovákiában, a 4 894 többlethalandóság mellett 1 773 főt jelentettek csupán koronavírus halálozásként, ami pedig 36 százaléka a megnövekedett halálozásnak.

Fontos kiemelni: Ausztriában ez az arány 68 százalék, Németországban pedig 69. Magyarországon a többlethalandóság 90 százalékát teszi ki a koronavírus-járvány következtében elhunytként jelentett halálozás, ami azon országok között van, akiknél ez a két mutató a legközelebb van egymáshoz. A szerzők a tanulmányban rögzítik, hogy „ez alapján felmerül, hogy az egyes országok koronavírus halálozási jelentésében jelentős módszertani különbségek vannak, ami miatt az interneten és a médiában gyorsjelentésként szereplő koronavírus halálozási listák értékelése,

A tanulmány azt is megállapította, hogy míg az egyes nyugat-európai és mediterrán országok a tavalyi év első felében komolyabb, 4-6 százalékot is meghaladó halálozási többlettel néztek szembe, addig ugyanebben az időszakban a közép-kelet-európai országokban jóval kevesebben haltak meg. 

A koronavírus-járvány hatására Magyarországon 2020-ban a korábbi évek átlagához viszonyított többlethalandóság megnövekedett, közel 8 százalékkal volt magasabb, mint a 2016-2019 évek átlaga. Ugyanakkor, hazánkban és más közép-kelet-európai országban is az utolsó negyedévben szembesültünk a második járványhullám drámai hatásával. Míg Magyarországon a többlethalandóság közel 8 százalékos volt, addig a Balkán és a V4 EU országainak többlethalandóság átlaga elérte, vagy meghaladta a 12-14 százalékot az év végére. Mindemellett a második hullám a mediterrán- és Benelux-államok többlethalandóságát is ugyanezen tartományba emelte az 52. hét végére.

A járvány egészét egyben kell nézni

A szerzők arra is felhívják a figyelmet arra, hogy a koronavírus-járvány halálozásra kifejtett hatását egyben, a járvány során végig, összességében érdemes vizsgálni, ugyanis a koronavírus leginkább a nagy kockázatnak kitett idős, súlyosabb betegek esetén jelent nagy halálozási kockázatot, s ha egy hullám során az ilyen populációban a veszteség jelentős, az áldozatok a következő hullám során már nem szerepelhetnek a statisztikákban, azaz a rizikónak kitett populáció csökken. Ezért félrevezethető lehet olyan elemzések készítése, mely egy-egy hullám hatását önmagában szemléli.

A cikk a koronavírusjárvány hatásának tudományos értékelése szempontjából annak fontosságát is hangsúlyozza, hogy amennyiben az egyes országok koronavírus-járvány halálozásra kifejtett hatását összevetik, fontos figyelembe venni azt a jelenséget is, hogy főként a fejlett nyugat-európai országok idősebb átlagéletkorú lakossága nagyobb mértékben kitett a járvány halálozási kockázatának. Ezért ezt a hatást a különböző korosztályú populációk korrigálásával, azaz a többlethalandóság kor-standardizációjával szakszerű elemezni. Így a nyugat-európai országok százalékosan magasabb értékei némileg mérséklődnek, míg a közép-kelet-európai országok értékei, ahol az átlag életkor alacsonyabb, némileg emelkednek. Így kapjuk meg a 100.000 főre vetített többlethalandóságot, ami már kiegyensúlyozottabb összevetést tesz lehetővé. Ezen módszertan alapján 2020 végére

közel feleakkora veszteséget elszenvedve, mint Lengyelország, Bulgária, Csehország vagy Románia, és mérsékeltebbet, mint Belgium, Spanyolország vagy az Egyesült Királyság. 

Összességében a szerzők szerint elmondható, hogy Magyarországon a koronavírus-járvány komoly veszteségeket okozott, de az bizonyosan kijelenthető, hogy nem a legnagyobb halálozást elszenvedő országok sorába tartozik Európában, ahogy ez tévesen több helyütt is megjelent, hanem az Európai Unió átlagának szintjén szerepelt 2020 végén. Az azóta zajló harmadik hullám után sem várható, hogy hazánk a halálozásban vezetni fog, hisz a jelenleg kalkulált többlethalandóság még mindig Lengyelország, Bulgária, Csehország értékének a felénél jár a súlyos harmadik hullám ellenére is. Ez nem meglepő akkor, ha figyelembe vesszük, hogy ezek az országok eddig a többlethalandóságuknak csak harmadát, felét jelentették koronavírus-halálozásként.