Az EU-n kívüli országokkal állapodna meg Brüsszel a migrációról

Miután szerdán az Európai Parlament ratifikálta a Menekültügyi és Migrációs Egyezményt, az EU a belső szabályozás felől a külső migrációs jelenségek megoldására kíván koncentrálni, ez pedig a származási és a tranzitországokkal való különegyezmények megkötését jelenti. Ezek a partnerségi megállapodások azonban szintén évek óta állandó viták tárgyai az EU intézményeiben.

Mint arra az Euractiv összefoglalója felhívja a figyelmet, 

ugyanis hiába van ez belső egységes szabályozás a migránsok elhelyezésére, integrációjára, a rendszer nem zár: az EU külső határain kell hatékony védelmet kialakítani, megakadályozni, hogy olyan tömegek induljanak el a kontinens felé, amelyeket Európa nem szeretne fogadni.

Az uniós lap szerint az Európai Bizottság élén második mandátumának elnyerésére hajtó Ursula von der Leyen egyik elnöki prioritása ennek a problémának a megoldása. 

Az EU szomszédsági politikájának egyik célja, hogy a határai fekvő államok egyfajta ütközőállamokká váljanak, felfogják az azon túlról érkező illegális migrációt - erre pedig nagy összegek áldoz az EU az adott országok kormányzatai számára. 

de már előrehaladott állapotban vannak a tárgyalások Marokkóval és Törökországgal is.

Magyarország a mérleg nyelve

Magyarországnak július elsejétől kiemelt szerepe lesz ezen egyezségek tető alá hozásában, hiszen 2024 második felében hazánk látja el az EU soros elnökségét. Az Euractiv szerint a magyar kormány is érdekelt abban, hogy a külső határok megerősítése és az EU-n kívüli országokkal folyó egyezségek megtörténjenek, hiszen ez egybevág migrációs politikájával.

Ugyanakkor 

elvtelennek tartják ezeket az egyezségeket, mert szerintük az EU súlyos összegeket ad át olyan rezsimeknek, amelyek területén az emberi jogokat folyamatosan megsértik, az unós pénzek érkezése pedig nemcsak az EU biztonságát segíti elő, hanem ezeknek az elnyomó rendszereknek a továbbélését is.

A brit modell ragadós lehet?

Az Egyesült Királyság saját bevándorlási problémáját egy sajátos módszerrel igyekszik jelenleg kezelni: megegyezett az afrikai Ruandával, hogy a brit területre bevándorolni szándékozóknak 

és csak abban az esetben utazhatnának be az Egyesült Királyságba, ha pozitív elbírálásában részesülnének. 

Az Európai Néppárt (EPP) kacérkodik a „ruandai modell” meghonosításával, és van már uniós példa is: Olaszország és Albánia kötött hasonló egyezményt 2023 végén, és Ausztria is egy ilyen megoldáson gondolkodik. 

Von der Leyen szintén nem zárkózik el az ilyen „unortodox" megoldásoktól, mint nyilatkozta, a lényeg az, hogy az EU döntsön arról, hogy ki és milyen körülmények között érkezik Európába, ne a csempészek és az emberkereskedők.

--