Újra megjelent magyarul Molnár Tamás Amerikában élt magyar jobboldali filozófus Az értelmiség bukása című kötete, melyet a Scruton kávézóban mutatta be Mezei Balázs, Hoppál Bulcsú és Pogrányi Lovas Miklós.
Tamás Gáspár Miklós sokkal ismertebb, habár nem alkotott szisztematikus munkát – mondta Mezei Balázs, a Corvinus professzora, a kötet újrafordítója. – Műfajilag ugyanakkor TGM hasonló volt Molnár Tamáshoz, mindketten esszét írtak, és mindketten erősen fogalmaztak. Mezei hozzátette: e kötet egy életműsorozat első része.
Elmondása szerint Molnár Tamás ugyan Magyarországon született, de iskoláit már Erdélyben, Nagyváradon végezte, mivel édesapja nagykereskedő volt, és Trianon miatt úgy döntött, a kapcsolatai érdekében Romániába költözik. Egyetemre Belgiumba járt. Mindezek miatt magyarságtudata más volt, mint a mienk, inkább nyelvi identitástudata volt, egyébként a műveltsége erősen frankofón volt. Belgiumban érte a második világháború, a katolikus ellenállásban harcolt, ami miatt a nácik Dachauba internálták. A háború után kikerült az Egyesült Államokba, és végül a Columbián doktorált. Mezei Balázs megjegyezte: Molnár gondolkodásmódja nagyon is közép-európai, azaz szisztematikus összképet szeretne adni műveiben.
Hoppál Bulcsú filozófus-teológus hozzátette: az értelmiség bukása lényegében egy nagyesszé. Szerinte Molnár Tamás egy metafizikai gondolkodó, valódi és jelentős filozófus.
Pogrányi Lovas Miklós, az Axióma munkatársa, a kötet végén található tanulmány szerzője kifejtette: Molnár Tamás nem a szakértelmiségiekről ír, s
nem is leíró jelleggel használja az értelmiségi kifejezést, hanem a közéleti értelmiségiekre gondol,
akik a középkor szakrális világától való eltávolodást segítették a nyugati szekuláris identitás irányába, és lényegében a papok helyébe léptek, mint világértelmezők. Molnár szerint ezek az értelmiségiek hamar föladták az igazság keresését, és politikai-gazdasági érdekek kiszolgálóivá váltak, valamint egy utópikus ideológiát vallottak. Ez az értelmiség bukása.
Hoppál Bulcsú megjegyezte: Molnár szerint az értelmiségiek elárulták eredeti küldetésüket, ami a papsággal és a monarchiával kapcsolódott össze. A kötet első kiadásának az értelmiség alkonya volt a címe, de most úgy döntöttek, a „decline” kifejezést bukásra fordítják. Szerinte ugyanakkor nincs társadalom értelmiség nélkül, értelmiség mindig lesz, a bukás katarzist is hozhat, és jöhet utána a lábra állás.