A szüleinktől örökölt genetika sokkal meghatározóbb az életkilátásaink alakulásában, mint bármi más. Márpedig az egyéni képességekben akkora különbségek vannak, hogy az emberek egyenlősége tudományos nonszensz – állítja új könyvében egy baloldali meggyőződésű viselkedésgenetikus.
2022. január 26. 08:29
p
2
0
0
Mentés
Komoly bajban lennének a progresszió posztmodern ideológusai – már ha zavarná őket a valóság. Nagyon úgy tűnik, hogy hitrendszerük két pillére, a vallás helyét elfoglalni hivatott tudomány és a totálisan értelmezett egyenlőségelv egyszerűen kizárják egymást. Erről szól egy vállaltan baloldali-liberális szerző, Kathryn Paige Harden viselkedésgenetikus új könyve. Szerzőnk az USA egyik legjobbjának számító Texasi Egyetem professzora, s nagyon is hisz az egyenlő esélyek megteremtésének fontosságában. Szerinte azonban ennek eléréséhez elkerülhetetlen, hogy elfogadjuk: az emberek biológiai szempontból egyenlőtlenek.
A genetika szerepe a társadalomtudományban – elsősorban az eugenika sötét emlékezete okán – évtizedek óta tabutémának számít. Mértékadó tudományos körökben egészen napjainkig felvetni sem volt illendő, hogy két ember esélyeinek vagy teljesítményének különbözőségében a dns-ük is szerepet játszhat. Az egyenlőtlenségek egyetlen és kizárólagos oka a balos közmegegyezés szerint csakis a rendszer tökéletlensége, a társadalmi igazságtalanság, azaz a mindenkori politika lehet. A természettudomány újabb eredményei azonban – ahogyan arra Harden rávilágít – egyértelművé teszik e nézet tarthatatlanságát. Könyve két részre bontható: a témával kapcsolatos legfrissebb kutatások bemutatására és a szerző némiképp utópisztikus javaslataira azok politikai hasznosítására.
Ez az ünnep arra tanít, hogy egy időre szakítsuk meg a kataton körforgást, mélyüljünk el a pillanatokban, és értékeljük helyünket, hivatásunkat a világban. Constantinovits Milán írása.
Az utóbbi 30 évben a nehézségek ellenére is megtartottuk vezető szerepünket. A klímaváltozás, a munkaerőhiány és a generációváltás azonban óriási kihívást jelent.
Mitől vonzók a magyar egyetemek a külföldiek szemében? Mikor kerülhet pont az Erasmus-ügy végére? Interjúnk a magyar felsőoktatás és kutatás nemzetköziesítéséért felelős miniszteri biztossal.
Marco Rossi szövetségi kapitány kihirdette a nemzeti együttes bő keretét. E 34 labdarúgó közül kerül ki az a 26, aki Magyarországot képviseli nyáron Németországban. Seregszemlénk az Európa-bajnokságra készülve.
Orbán Viktor miniszterelnök Hszi Csin-ping kínai államfőt fogadja a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtéren május 8-án. A kínai elnök három napot tartózkodott Magyarországon állami látogatáson a diplomáciai kapcsolatok felvételének 75. évfordulóján. A tárgyalások eredményéről Közélet rovatunkban olvashatnak részletesen.