Konzervatív bölcsesség, mérséklet és hagyomány – bemutatták Hörcher Ferenc könyvét
2020. február 21. 10:30
Milyen erények jellemzik a konzervatív politikai gondolkodást? Mi a különbség a kormányzás elmélete és gyakorlata között? Többek között ezekről is szó esett Hörcher Ferenc filozófus új könyvének budapesti bemutatóján.
2020. február 21. 10:30
p
0
0
31
Mentés
Hogyan kerülhet vissza az arisztotelészi gyakorlati bölcsesség erénye a konzervatív politikai gondolkodás középpontjába? Hörcher Ferenc politikai filozófus hosszú éveken át dolgozott új könyvén, amely nemzetközi forgalmazásban, angol nyelven most jelent meg a Bloomsbury kiadónál A Political Philosophy of Conservatism. Prudence, Moderation and Tradition (A konzervativizmus politikai filozófiája – körültekintés, mérséklet és hagyomány) címmel. A szerző brit és amerikai egyetemi vendégkutatásai idején gyűjtögette az anyagot, és eleve angol nyelven kezdte jegyzetei írni egy leendő könyvhöz; magyar nyelvű kiadására még várni kell.
A budapesti könyvbemutatónak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adott otthont, a szerző az intézmény Eötvös József Kutatóközpontjának kutatója, a méltatást pedig a Danube Institute elnöke kezdte meg, ezen intézet bábáskodott a brit kiadás körül.
„A konzervativizmust nehéz definiálni, az egy térben és időben más-más arcát mutató eszmerendszer”
– vázolta fel a jól ismert tézist John O’Sullivan. A Budapesten élő brit politikai elemző házigazdaként röviden bemutatta és remekműnek nevezte Hörcher könyvét.
„Volt szerencsém Roger Scrutonnal találkozni és beszélgetni: két dolog érdekelte: a művészet és a politika. Engem is eleinte a filozófia érdekelt, majd a rendszerváltás után a politika is. Nem lettem politikus, inkább politikai gondolkodó” – emelte ki szellemi hatásai közül a nemrég elhunyt angol politikai filozófust a szerző, aki ezzel egy jelképes főhajtást tett Scruton emléke előtt az inspirációért. Hörcher Ferenc elmondta: a könyv anyaga lassan gyűlt össze, évtizedeken át tanította a politikai filozófia történetét, majd Londonban, Cambridge-ben és az amerikai Notre Dame egyetemen töltött kutatási ideje alatt kezdte rendszerezni a jegyzeteit.
Hörcher Ferenc, A konzervativizmus politikai filozófiája című monográfia szerzője
A mű két részből áll – ecsetelte a szerző –: az első rész a gyakorlati bölcsesség története Arisztotelésztől Cicerón át a jelenig, arról, hogy miben áll a politikacsináláshoz szükséges gyakorlati tudás, és ezt miként értékelték a különböző korok gondolkodói. A második rész az egyén és a közösség kapcsolatáról szól, valamint, hogy miként jelent meg a gyakorlati bölcsesség iránti igény a konzervatív politikai gondolatban.
Milyen szerepe van a mérsékletnek a politikacsinálásban,
miért fontos a nyugalom, a stabilizáció megteremtése egy államban? Elegendő-e a gazdasági vagy a nemzeti érdek érve a politikai döntések legitimitásához? Vagy esetleg az amorális realizmus mellett erényekre, a hagyomány figyelembe vételére, átfogó bölcsességre is szükség van az államférfiúsághoz? – ezek a kérdések, amelyeket a könyv recenzióiban a méltatók felvetettek.
A könyvbemutató és a kerekasztal-beszélgetés résztvevői
A könyvbemutatón két vendégelőadó is felszólalt, először Ryszard Legutko lengyel politikai filozófus, EP-képviselő. Legutko szerint a politika művészet, amely absztrakt elveken alapul, és amelynek világában a racionalitás és a hatalommal való élés dominál.
Mint fogalmazott: a gyakorlati bölcsesség a konzervatív politika sajátja is, majd feltett egy kérdést, miszerint a jelen magyar politika az-e?
Hörcher Ferenc válaszában Orbán Viktort gyakorlatiasan bölcs politikusnak nevezte, aki
harminc éve bent van a politika sűrűjében, tudja a politika gyakorlati csínját-bínját, és a hatalompolitikában is jó.
„Nem értek egyet sok lépésével, de még mindig azt érzem, hogy morális fölényben van az ellenfeleihez képest” – fogalmazott a politikai filozófus, hozzátéve, hogy ebben a poszt-kommunista valóságban a kormányfőnek még mindig van erkölcsi értelemben vett hitele, jobban megjeleníti a nemzet elvárásait, mint ellenfelei. Hörcher arra a felvetésre, hogy Orbánt konzervatív vagy forradalmi politikai szereplőnek látja-e, úgy válaszolt: inkább forradalmi, mivel kevésbé konzervál, inkább változtat.
Az este másik hozzászólója a cambridge-i és a lisszaboni egyetem volt politikai filozófusa, Robert Grant volt, aki a beszélgetéshez azt fűzte hozzá, hogy az államférfiúság nem feltétlenül erényekről, hanem képességekről is szól.
„Kormányozni nem könnyű, mert a döntéseket és a döntéshozót valakik mindenképpen utálni fogják”
– szögezte le; majd azzal folytatta, hogy a politikus akkor tud népszerű maradni és mindenkinek tetszeni, ha nem dönt, nem tesz semmit – de ebben az esetben bár nem hibázik, az égető ügyek nem lesznek megoldva. A politika sokszor piszkos ügylet, ugyanis a döntések mindig érdekeket sértenek, és a politikai szereplők a hatékonyság miatt gyakran nem a finomabb módszereket választják céljaik elérésében – magyarázta a professzor.
Vajon a fantázia ennyire csekély, hogy szó szerint ugyanazokkal az ellentétpárokkal kell előrukkolni, vagy a sillabusz érkezik ugyanonnan? Francesca Rivafinoli írása.
Az „elvi alapállás” igen népszerű Belpest szektájában, és mivel első ránézésre igen tetszetős elképzelés, érdemes egy kicsit közelebbről is megvizsgálni. Megadja Gábor írása.
Magyar György sztárügyvéd szerint a médiapolitizálás helyett nyilvános vitára van szükség.
p
0
1
5
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 31 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Geo
2020. február 22. 06:23
Kedves Feri, nagy az én csalódásom
A filozófus esete Orbán "morális fölényével"
https://orulunkvincent.blog.hu/2020/02/21/a_filozofus_esete_orban_moralis_folenyevel
Így járunk, ha filozófus vagy politológus magas tudományos szempontok, a saját diszciplinái alapján értékel valamit/valakit. Így viszont nem veszi észre, hogy vizsgálatának tárgya sokkal egyszerűbb: minden cselekedete megmagyarázható gazdasági és politikai hatalmának a növelésével. Vagy csupán az élni akarók pedig ehhez igazodnak.
Ennyike
"Nem értek egyet sok lépésével..."
Számomra érzelmi alapúnak tűnik ez a kijelentés. Megértem. (bizonyos vagyok abban, hogy nem a döntésekhez vezető összes körülmény ismeretének a birtokában történt ez a megállapítás)